Levéltári Közlemények, 93. (2022)
Hétköznapi háború - Szepessyné Judik Dorottya: „Vajha az áldott béke mihamarabb elérkeznék…”. A Nagy Háború és a gyógypedagógiai intézetek
Hétköznapi háború ben rögzítették, meghatározva, hogy mely megyék mely siketiskola körzetéhez tartoznak, de ez a szám még így is kevésnek bizonyult a M. Kir. Központi Statisztikai Hivatal által elrendelt népszámlálások4 felvett adataihoz viszonyítva. Például az 1900-1901. évi tanévben csak nyolc intézet állt rendelkezésre (Vácon, Budapesten kettő, Kecskeméten, Temesváron, Kaposváron, Aradon, illetve Kolozsváron), ahol összesen 494 (!) diák végzett. Országos szinten közel 4000 fő siket gyermek nem részesült semmiféle oktatásban.5 Az arány a további nyolc intézet (Eger, Debrecen, Körmöcbánya, Pozsony, Jolsva, Ungvár, Szeged, Sopron) létrehozását követően csak kismértékben csökkent. A dualizmuskori siketoktatási rendszer létrejötte nagyban hozzájárult a többségi társadalom által lenézett, a társadalom szempontjából hasznavehetetlennek tartott siketek társadalmi mobilitásához, a velük kapcsolatos negatív attitűd pozitív irányú megváltozásához. Ezt a folyamatot erősítette a tanult siketek társadalmi önszerveződése (társaskörök, egyletek), az általuk kiadott folyóiratok (például Siketnémák Közlönye, Siketnémák Zsebnaptára), illetve az őket oktató siketintézeti tanárok pedagógiai szakmai folyóiratának megjelenése (Magyar Siketnéma Oktatás).6 A siketintézetek tanulmányi, személyi és adminisztratív ügyekben közvetlenül a M. Kir. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium fennhatósága és főfelügyelete alatt álltak. Onnan nyerték a rendeleteket és az utasításokat, illetve az intézetek közvetlenül oda intézték az elszámolásokat, a jelentéseket, a javaslatokat, és egyéb, a kormány hatáskörébe tartozó felterjesztéseket. A minisztérium számvevősége vizsgálta felül az intézetek összes számadását. A tanári testület gyűléseiről felvett jegyzőkönyvek, s az órarend-tervezetek azonban az ügymenet egyszerűsítése céljából - az 1898-1899. tanévtől - a Gyógypedagógiai Országos Szaktanács7 útján kerültek felterjesztésre a minisztériműködtek siketiskolák, de ezek nem voltak hosszú életűek. A kiegyezés kora, illetve az 1900. évi felhívás hozta meg a látványos változást az állami, illetve törvényhatósági finanszírozású siketintézetek számában. Az intézetek működése először nem volt egységes az oktatási módszereket, a tanterveket és a tankönyveket illetően. Az egységes tantervet 1900-ban alkották meg és 1901-től lépett életbe. Lásd Szepessyné Judik Dorottya: Oktatás és társadalmi mobilitás a siketek körében a dualizmuskori Magyarországon. PhD-értekezés. Komárom-Salgótarján, 2022.; Szepessyné Judik Dorottya: A hallássérült emberek magyarországi mozgalmának története nemzetközi kitekintéssel. A fogyatékosságügy hazai és nemzetközi története. Budapest, 2009. https://mek.oszk.hu/ 09900/09972/09972.pdf (utolsó letöltés ideje: 2022. szeptember 13.); A Taigetosz árnyékában. Siketek és nagyothallók képes története. Szerk. Szepessyné Judik Dorottya. Budapest, 2009. 4 Závoti Józsefné: A fogyatékosok demográfiai adatai a népszámlálás tükrében. Humántudományok - innováció - diverzitás. Sopron, 2016, 147-162. 5 Klis Lajos: Közérdekű tudnivalók siketnémákról. Siketnémák Közlönye, 1901. 4. sz. 34-36. 6 Magyar siketnéma oktatás bibliográfiája és adatgyűjteménye 1920 végéig. Összeáll.: Borbély Sándor. Vác, 1924. 7 A M. Kir. Kormány 1899. évi működéséről és az ország közállapotairól szóló jelentés és statisztikai évkönyv. Budapest, 1900, 166. 58
