Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Mérleg - Bernád Rita Magdolna: A Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár gyűj tőközpontj ai
Parajd, Szentdemeter,46 Székelyszentkirály, Székelyszentlélek, Székelyszenttamás, Székelyudvarhely, Székelyvécke, Vágás, Zetelaka. A kerület 1782-ben 24 plébániát foglalt magába: Atyha, Bözödújfalu, Etéd, Farkaslaka, Gyulakuta (Gyalakuta), Homoródkarácsonyfalva, Korond, Lengyelfalva, Máréfalva, Lövéte, Oroszhegy, Pa rajd, Sárpatak, Székelypálfalva, Székelyszentlélek, Székelyszentkirály, Székely -szent tamás, Székelykeresztúr (Szitáskeresztúr), Székelyudvarhely, Székelyvécke, Székelyzsombor (Szászzsombor), Vágás és Zetelaka.47 1846-ra még hét plébániával bővült: Fenyéd (1815), Homoródremete (1784), Kadicsfalva (1802), Szent egyháza (Oláhfalu),48 Kápolnásfalu (Kápolnásoláhfalu) (1837), Szováta, 49 valamint néhány évtizedig ide tarozott Kőhalom50 is. A kerületet 1882-ben 26 plébánia alkotta. Jelenleg 34 plébániából áll.51 A főesperesi kerület vegyes felekezetű jellege ellenére (vagy éppen annak köszönhetően) olyan fejedelemségkori oklevelekkel is büszkélkedik, mint Bethlen Gábor és I. Rákóczi György fejedelem oklevelei (1625, 1631) az atyhai plébánia levéltárából vagy Brandenburgi Katalin oklevele 1630-ból, amely a vágási plébánia irataiból került elő. Mindhárom oklevél Gyulafehérváron kelt, tárgyuk alapján pedig mindegyik felekezetközi vitákat tisztáz a római katolikusok javára. Ezeket az okleveleket a gyulafehérvári Egyesülés Nemzeti Múzeuma papírrestaurátor szakemberei térítésmentesen restaurálták. Figyelemreméltó jelenségként említjük továbbá, hogy számos 18. századi anyakönyvet sikerült begyűjteni a székelyudvarhelyi raktárba (Bözödújfalu, Máréfalva, Székelyszentkirály, Szováta, Vágás), amelyek megmenekültek az 1950. évi államosítástól. Ezek közül Bözödújfalu és Szé -kely szentkirály 3–3 darab anyakönyvére, valamint Máréfalva legrégebbi anyakönyvi kötetének restaurálására sikerült pénzügyi támogatást szerezni pályázati úton. Ugyanekkor került restaurálásra a szintén ritkaságnak számító és tudományos hivatkozásokban igen gyakran használt főesperesi vizitációs jegyzőkönyv (1683–1702), amely a székelyudvarhelyi Szent Miklós plébánián őrződött meg. Mérleg 416 46Szentdemeter a 19. század folyamán Bordos filiája volt, 1924-ben önállósult. Jelenleg a küküllői főesperesi kerülethez tartozik, levéltára a Marosvásárhelyi Gyűjtőlevéltárban található. Vö. Schematismus venerabilis cleri dioecesis Transsilvaniensis ad annum bissextilem a Christo nato MDCCCXLVI... 106.; Schematismus venerabilis cleri dioecesis Transsylvaniensis editus pro anno a Christo nato 1888. A.-Carlinae, 1888. 61; A gyulafehérvári főegyházmegye történelmi sematizmu sa a 2000. jubileumi és millenniumi évben... 176–177. 47Calendarium dioecesanum venerabilis cleri M. Principatus Transilvaniae ad annum qui est post bissextilem secundus MDCCLXXXII... 24–26. 48Szentegyházas(oláhfalu) 1782-ben még a felcsíki kerülethez tartozott. Vö. uo. 16. 49Szováta korábban a marosi főesperesi kerülethez tartozott. Vö. uo. 22. 50A Szászföldön lévő Kőhalom (1753-ban alakult) az 1880-as években átkerült a sepsi-barcasági főesperesi kerületbe, ahol jelenleg is található. Vö. Catalogus venerabilis cleri dioecesis Transsilvaniensis... 46.; Schematismus venerabilis cleri dioecesis Transsylvaniensis . Albae-Carolinae, 1888, 21. 51Vö. Schematismus venerabilis cleri dioecesis Transsylvaniensis.. 175–194.; A gyulafehérvári főegy házmegye történelmi sematizmusa a 2000. jubileumi és millenniumi évben.. 256–280.
