Levéltári Közlemények, 87. (2016)
Habsburgok és Magyarország a kiegyezést követően - Nagy Szabolcs: "Mi és Ön ügyelünk, hogy igazán jó irányba tereljék a nehézségek..." Adalékok a magyarországi Habsburg-ifjak neveléstörténetéhez
Habsburgok és Magyarország a kiegyezést követően Az első világháború kitörésekor a m. kir. nagyváradi 4. gyalogezredhez került mint az I. zászlóalj parancsnoka,5 majd szeptember 10-én (húsz nappal a frontra indulás után, immár alezredesi rangban) megbetegedett elődjétől átvette az ezred vezetését. 1915 szeptemberében, katonai szolgálata huszonöt éves jubileumán ezredes. 1917. szeptember 10-én a 39. dandár ideiglenes (1918. februártól végleges) parancsnoka.6 Alakulataival megjárta a háború leghírhedtebb frontszakaszait, így Galíciát, és több ízben is részt vett a doberdói ütközetekben. Minden bizonnyal a frontszolgálaton nyújtott jó teljesítménye is hozzájárult ahhoz, hogy - miután zárt katonai rendben hazavezette embereit Nagyváradra - a forradalmi kormányzat az V. erdélyi katonai kerületi parancsnokság vezetésével bízta meg. Tulajdonképpen e tisztségének is köszönhette, hogy hamarosan a Székely Hadosztály parancsnoka lett, mely megbízatása minden bizonnyal pályája csúcsát jelentette. A magyar történelem fő sodrába igazán ezekben a hónapokban tartozott.7 A hadosztály kényszerű fegyverletétele után a románok fogságába került, majd hazatértét követően, 1921-1923 között az ország haderejét a háborút lezáró békeszerződések értelmében alkotó hét vegyesdandár közül a debreceni vegyesdandár és a debreceni katonai körlet parancsnoka lett. (Tisztét 1922 végétől altábornagyi rendfokozatban töltötte be.) Innen 1923 augusztusában a Hadtörténelmi Múzeum élére helyezték át, 1925 elején pedig nyugdíjazták.8 Az ötvenhat esztendős, tetterős tábornok innentől kezdve a közéleti tevékenységnek szentelte magát. Az, hogy a két világháború között jelentős személyisége lett a magyar revizionista mozgalomnak, nem meglepő. A Székely Hadosztály élén végzett tevékenysége révén a régi magyar határok megvédésének emblematikus alakja lett, s emiatt szinte kötelező volt részt vennie ilyen irányultságú szervezetekben. A háború lezárulta után a korábbi alakulatok katonáiból létrejött, úgynevezett bajtársi egyesületek - önsegélyező és az alakulat dicső tetteinek megörökítésére irányuló tevékenységük mellett - szinte kivétel nélkül munkálkodtak a revizionista mozgalmakban is. Különösképpen igaz volt ez a Székely Hadosztály egykori katonái által alapított Székely Hadosztály Egyesületre, melynek vezetőjeként Kratochvil az elcsatolt országrészek visszavételére irányuló mozgalom fontos alakjává vált. Hagyatékának irataiból kiderül, hogy a fenti tisztségén kívül olyan egyértelműen revizionistaként jellemezhető, vagy legalábbis ezt az ügyet is felkaroló társaságoknak volt tisztségviselője, mint az Országos Frontharcos Szövetség, az 1919. Nemzeti elkötelezettségére jellemző, hogy nem a közös hadsereget választotta (pedig az általában nagyobb karriert ígért, illetve a közfelfogás szerint ott jobb körülmények uralkodtak), hanem saját kérésére került a honvédséghez. 6 HM HIM HL VII. 263, Kratochvil Károly katonai anyakönyvi lapja. 7 Vizsgálódásomnak nem tárgya e terület. Vö. Gottfried Barna - Nagy Szabolcs: A Székely Hadosztály története. Tortoma, Bárót, 2011. ® HM HIM HL VII. 263, Kratochvil Károly katonai anyakönyvi lapja. 106
