Levéltári Közlemények, 81. (2010)

Közlemények - Dombóvári Ádám: Kísérletek a választási kicsapongások megfékezésére Magyarországon, 1836-1840

Dombóvári Ádám: Kísérletek a választási kicsapongások megfékezésére

nak, csak a személyesen megjelenő nemes özvegyeknek,296 továbbá minden törvényesen bevett vallás felekezeteinek felszentelt lelkészei számára adtak volna; emellett az egy-egy fekvő jószággal bíró kolostoroknak szintén egy szavazatot számoltak. Az utasítás szerint a visszaéléseket a restauráció után rögtön tartandó fenyítő törvényszék ítélné el.297 Jól látható tehát, hogy Bereg a választásokat illetően már ekkor a választmányi megoldást szorgalmazta.

Az országos küldöttség által összeállított sérelmeket és kívánságokat a rendek első körben az 1839. november 28-a és 1839. december 22-e közötti kerületi üléseken vitatták meg. Az ülések lefolyásáról és pontosabb kronológiájáról Konkoli Thege Pál 1847. évi munkája298 és Stuller Ferenc kortárs kéziratos országgyűlési tudósításainak299 összevetése alapján nyerhetünk többletinformációkat.

Az építőszékek több vármegye által indítványozott rendezéséről (V/6. pont) ezek szerint a rendek az 1839. december 4-i kerületi ülésben arra az álláspontra helyezkedtek, hogy mivel „mindezek a kiszemelt tárgyak (excerpta) között elő fognak fordulni, ott lesznek tárgyalandók".300 Az országgyűlési követek igazolásának és a választási bíráskodás kérdéséről szóló liptói javaslat (V/39. pont) a december 9-i kerületi ülésben nem tudott többséget szerezni. Helyette a kerületi rendek az országos küldöttség javaslatát fogadták el, s a probléma megvitatását az országgyűlés elrendezésére halasztották.301

A főispáni jelölések felekezeti szempontokat érvényesítő indítványát (V/115. pont), a honoráciorok szavazati joggal történő felruházását (V/126. pont) és a megyei jegyzők, illetve a táblabírák választás alá helyezését (V/174. pont) a tisztújítások, vagy általában a megyék rendezésének kérdéséhez utasították a kerületi üléseken is.302 Ung javaslatát a december 17-i, Békés indítványát a december 18-i, Torna kérelmét pedig a december 20-i kerületi ülésben vitatták meg.303

296 Megbízóleveleket nem fogadtak volna el, mivel a megbízó nem ismerheti előre az összes jelöltet.

297 MOL N 119 8. cs. 785. sz. (78-79. föl.).

298 Konkoli Thege, 1847.1. köt. 381-426.

299 Stuller Ferenc: Országgyűlési Tudósítások. 1839/40. MOL R 99 II. F/l. 18-19. cím; MÓL Ft. 7155. d. Stuller személyéről és a Stuller-féle tudósításokról bővebben: PAJKOSSY, 1995, különösen: 130- 131., 134-136.

3“ MOL R 99 II. F/l. 18-19. cím. 55. sz. (1839. december 28.); MÓL Ft. 7155. d. (2173., 2179., 2181. föl.); Konkoli Thege, 1847.1. köt. 400.

301 MOL R 99 II. F/l. 18-19. cím. 58. sz. (1840. január 9.); MÓL Ft. 7155. d. (2203. fok); KONKOLI Thege., 1847.1. köt. 410.

302 Konkoli Thege, 1847.1. köt. 418., 419., 423.

393 MOL R 99 II. F/l. 18-19. cím. 60. (1840. január 17.) és 61. sz. (1840. január 21.); MÓL Ft. 7155. d. (2227., 2231., 2232., 2239., 2241. föl.) Stuller az ungi kívánat vitájánál azt írja, hogy „e tárgyban már kerületi választmány munkálkodik" (2231. fok), ami látszólag ellentmond a barsi indítványhoz kötött megállapításunknak. Ennek lehetséges feloldása, hogy mivel Stuller közel egy hónapos késéssel, de mindössze négy nap különbséggel számol be a két javaslat kapcsán lezajlott kerületi vitákról, az ügyhalmaz — látszólagos — kisebb súlya miatt összekeverhette vagy pontatlanul jegyezte le a kerületi választmány kiküldésének és az okul szolgáló pontoknak a tényleges relációját, illetve a választmány munkáját mint utólagos tudást, „magyarázatot", visszavetítette.

127