Levéltári Közlemények, 81. (2010)
Közlemények - Dombóvári Ádám: Kísérletek a választási kicsapongások megfékezésére Magyarországon, 1836-1840
Dombóvári Ádám: Kísérletek a választási kicsapongások megfékezésére Az V. osztály 39. pontjába vették fel Liptó vármegyének a verifikációt szabályozó kívánatét, ti. hogy az országgyűlési követek igazolása közvetlenül a rendek megítélése alá tartozzon. A küldöttségi vélemény az országgyűlés rendezésének kérdéséhez utasította a tárgyat.288 A 115. pont Ung megye azon kívánatét tartalmazza, hogy a főispánok minden hivatalra valláskülönbség nélkül, vegyesen jelöljenek alkalmas személyeket. Ung megye szerint sok helyen tapasztalható, hogy nem tartják be a főispánok az 1791:26.te. vonatkozó előírását.289 A küldöttségi vélemény azonban a javaslatot nem pártolta, mert szerintük az a törvény rendelésével ütközik.290 Az V. osztály 126. pontja a honoráciorok szavazati jogával foglalkozott. Békés vármegye ugyanis — az 1837. február 22-i békési közgyűlési határozatnak megfelelően — indítványozta, hogy a nemesi terhekben osztozókra a nemesi jogokat is terjesszék ki, vagyis a megye közvetlen hatósága és bírósága alá tartozó honoráciorokat tisztválasztási joggal ruházták volna fel. Mindezt szorgalmazták a „haladás és méltányosság tekintetéből", azaz a jogkiterjesztés koncepciójába szorosan illeszkedő reformjavaslat egyik első komolyabb országos felvetéséről van szó! A küldöttség a kívánatot a vármegyék rendezésének kérdéséhez utalta, s tárgyalását így a vonatkozó operátum-szakasz vitájához kötötte.291 A 159. pont Bars vármegye felvetése nyomán a választási visszaélések és kicsapongások korlátozásáról szól. A kívánat egyben a tisztválasztási normatívum tartalmának a kritikája. Bars szerint a megyék rendezésének a tárgyalásáig is szükséges lenne egy jó törvény a szabad választásoknál elkövetett kihágások és „a szabad, független akarat elcsábításának" megakadályozására. A tisztválasztási normatívum ezirányú elégtelenségét és hiányosságait rótták fel, de egyúttal a rendelet helyett alkotandó új törvény irányelveit is kifejtették, amellyel a visszaélések szerintük kiküszöbölhetők lennének: a megye eszerint amellett foglalt állást, hogy a kandidáció nyilvános conferentiákon, a rendek befolyásával történjen; minden, az eddig kinevezéstől függő hivatalra is a rendek és a főispán egyaránt 3-3 alkalmas személyt jelöljön; a szavazások mindenkor titkosak legyenek, és a pártoskodástól a főispánokat is tiltsák el. Az uralkodói rendelet Bars szerint törvénytelen, sérelmes azért is, mert a főispánoknak túl széles jogkört ad a gyűlés felfüggesztésének és a surrogatiónak a lehetőségével. A rendezést egyébként is csak törvény által lehet elvégezni. A küldöttségi vélemény különösebb konkrétum nélkül mindössze annyit mondott ki, hogy valóban szükséges lenne új törvény alkotása a tisztválasztásokról, ezért szorgalmazni kell, hogy az építőszékek tartásának módját a rendszeres bizottsági munkála288 Ogy. ir. 1839/40. II. 166. 289 Az 1791:26. te. 8. paragrafusa mindössze az alábbiakat mondja ki: „Úgy a nagyobb, mint a kisebb közhivatalokra nézve határoztatik, hogy azok a magyar állam iránt érdemesült és a törvény által megkívánt minősítéssel bíró honfiaknak valláskülönbségre való tekintet nélkül adományoztassa- nak." 1791:26. te. 290 Ogy. ir. 1839/40. II. 293. 291 Uo. 295. 125
