Levéltári Közlemények, 79. (2008)

Levéltári Közlemények, 79. (2008) - Közlemények - BERTÉNYI IVÁN: I. Mátyás király címerváltozatai 77

Közlemények a triregnumnak is nevezett pápai tiarához.

72 A szentszéki címerhasználat meghonosodása után pajzsukon a pápák a saját (családi, újabban uralkodásuk kezdetén felvett) címerüket viselték. Kérdés, a 14. század elején egymást követően megjelenő egy, kettő, majd három koronás pápai tiarák nem alakíthattak-e ki olyan képet Mátyás környezetében, hogy az egy, kettő vagy három korona egymás változatai. S ha a 15. század derekán Magyarországot archiregnumnak nevező Aeneas Silvius Piccolominit Mátyás uralma kezdetén II. Pius néven (14581464) pápává választották, nem adhatta-e ez az ötletet Mátyás címertervezőinek, hogy az alattvalóból „főkirállyá" emelkedett Mátyást több, címerpajzsba (is) helyezett koronával is megtiszteljék. Ezt a hipotézist támogatná a Mátyás címerét több helyen

73 is jobbról-balról kísérő M A monogram, amelynek szellemes feloldása így valóban lehetne Matthias Archirex.

74 Persze az egy-kettő-három koronának uralkodói jelvényként címerpajzsban szerepeltetését mindezek után is csak hipotézisnek szabad tekinteni, annak ellenére, hogy a Mátyás uralma végén nyomtatásban megjelent Thuróczy-féle krónika „Zsigmond király koronázásáról" írt felirat alatt a később császárrá lett (s így három koronával megkoronázott) uralkodót fején három koronával ábrázolja (31. ábra).

75 Egy (kérdőjelezetten) 1475 körűire datált dénáron a numizmatikai szakirodalom négyeit alappajzsot és szívpajzsot ír le. Első mezeje sávozott, a második a kettőskeresztet, a harmadik a dalmát oroszlánfejeket, a negyedik a cseh oroszlánt ábrázolja. Szívpajzsában a pénztörténészek a Hunyadi család oroszlánját, alatta az ágaskodó Szapolyai-egyszarvút látják.

76 Szapolyai István később Mátyás megbízásából Ausztria kormányzója volt, ilyen minőségében (is) rákerülhetett címerábrája Mátyás pénzére, de e kérdés további vizsgálatot igényel — verethetett-e ott Szapolyai pénzt a saját (akár verdejegyként használt?) címerképével, ha Mátyás uralma utolsó éveire datáljuk? Egyszarvús címerábrát pecséten Mátyás nem használt és kódexben sem lelhető fel ilyen. Mivel az egyszarvú szarva parányi, pecsétábrán biztonságosan nem azonosítható, a Szapolyaiak másik címerképére, az ágaskodó farkasra is gondolni lehet. Nem tartozott Mátyás hódításaihoz Luxemburg, amelynek sávozott pajzsra helyezett ágaskodó oroszlánja ott szerepelt Mátyás 1757-ben megsemmisült bautzeni emlékművén, második cseh királyi pecsétjén és a Thuróczy-krónika címlapjának hátoldalán.

77 Talán a Mátyás személyében (ill. a hódításaihoz) kötött számos oroszlán okozta zavarban, illetve inkább a cseh korona országait 72 HEIM, 1949. 60-61. 73 CSAPODI-CSAPODINÉ GÁRDONYI, 1967. VIII. (46.), IX. (47.). 74 VÁRALLJAICSOCSÁNY, 2005/b. 23. 75 THURÓCZY, 1986/b. Folio 0,7,1. 76 SOÓS, 1998. 94.; HUSZÁR, 1979.113. 723. 77 WENZEL, 1859. 229-293.; BALOGH, 1966. 302. 437. ábra. Balogh Jolán besztercei oroszlánnak írja le, de Mályusz (MÁLYUSZ, é. n. 57. és 649.) és őt követve Váralljai Csocsány (VÁRALLJAI CSOCSÁNY, 2005/a. 80.) luxemburginak tartja. 90