Levéltári Közlemények, 75. (2004)

Levéltári Közlemények, 75. (2004) 2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Szabó Csaba: Dokumentumok a zsidó kivándorlás történetéhez (1948–1953) / 155–232. o.

Szxibó Csaba: Dokumentumok a zsidó kivándorlás történetéhez 159 A szomszédos országokban és a Szovjetunióban azt remélték a zsidóság távozásától, hogy amennyiben jelentős mértékben csökken a zsidók száma, szűkülni fog az antiszemitizmus is, továbbá, az amúgy is soknemzetiségű Közép-Kelet-Európában a zsidóság kivándorlása az egyik kisebbség problémáját legalább megoldja. Ennek a kivándoroltatási politikának eredményeképpen Magyarország kivételével nem maradt számottevő zsidó közösség Európa keleti térségében. Az okok között kézenfekvőnek tűnik, hogy Magyarország lényegében egységes nemzetállamnak tekinthető 1945 után is, maradék kisebbségeinek kitelepítése nem tartozott nemzeti céljai közé. A háborút követő kényszerű sváb kitelepítéssel és szlovák lakosságcserével az ország homogenitása tovább nőtt, ugyanakkor szorgalmas, Magyarországhoz lojális népcsoportok távoztak el. Az ország újjáépítéséhez, a gazdasági problémák leküzdéséhez az állami és közigazgatás (újbóli) megteremtéséhez pedig szükség volt Magyarországon is emberre. * * * Magyarország és Izrael első diplomáciai kapcsolatai 1948 késő őszére, telére datálhatóak. A Minisztertanács 1948. október 1-jei ülésén tárgyalta a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter beszámolóját, illetve javaslatát a magyar-izraeli árucsere-forgalmi tárgyalások megkezdésével kapcsolatban.

10 A Magyar Dolgozók Pártja Külügyi Bizottsága 1948. november 26-án foglalkozott azzal a félhivatalos értesüléssel, hogy Izrael hamarosan fokonzult kíván küldeni Magyarországra, továbbá az új állam nagyarányú bevándorlási tervet készít elő, amiben mintegy 20 000 magyarországi zsidóra is számítanak.

11 Az MDP nem csak külügyi vonalon tartott kapcsolatot Izraellel. Az MDP KV Titkárság 1948 decemberében vizsgálta Izrael Kommunista Pártjának kérését, miszerint a közelgő választásokhoz anyagi támogatást reméltek az MDP-töl.

12 A kéréssel január elején foglalkozott ismét a Titkárság. Elhatározták, hogy 10 000 dollárral, vagy annak megfelelő áruval segítik a palesztinai kommunistákat.

13 Ugyancsak januárban került sor az 1948 októbere óta zajló árucsere-forgalmi tárgyalások lezárására, a megállapodás aláírására (1949. január 12.), sőt, február elején a Minisztertanács is jóváhagyta a megállapodást. Izrael 1949 januárjában küldte Magyarországra ideiglenes konzuli jogkörrel Péterfi Sámuelt (Péterfi-Bentsur Shmuel), akinek a megbízatását a Minisztertanács tudomásul vette. 1(1 Magyar Országos Levéltár (= MOL) XIX-A-83-a A 256. Minisztertanácsi jegyzőkönyv 25. napirendi pontja. 1948. október 1. " MOL 276. f. 80/10. öe. A Magyar Dolgozók Pártja Külügyi Bizottság 1948. november 26-i ülése. 13. 12 MOL 276. f. 54/22. öe. Az MDP KV Titkárság 1948. december 22-i ülése. 3. 13 MOL 276. f. 54/24. öe. Az MDP KV Titkárság 1949. január 5-i ülése. 3. 14 MOL XIX-A-83-a A 275. Minisztertanácsi jegyzőkönyv 45. napirendi pontja. 1949. február 4. A megállapodás nem volt hosszú életű, mivel a magyar kormány 1949 szeptemberében felmondta az importkontingens felhasználása terén jelentkezett nehézségek miatt. MOL XLX-A-83-a A 306. Minisztertanácsi jegyzőkönyv 11. napirendi pontja. 1949. szeptember 9. 15 Péterfi Sámuel (Péterfi-Bentsur Shmuel) eredeti nevén Péterfi Endre erdélyi cionista, aki barátságban volt az ugyancsak erdélyi Szirmai Istvánnal (1. a 62. számú jegyzetet). Péterfi 1945 után palesztinai kiküldöttként jött Magyarországra, hogy a kivándorolni szándékozó zsidókat segítse. 16 MOL XIX-A-83-a A 274. Minisztertanácsi jegyzőkönyv 17. napirendi pontja. 1949. január 28.