Levéltári Közlemények, 74. (2003)

Levéltári Közlemények, 74. (2003) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Kenyeres István: A királyi Magyarország bevételei és kiadásai a 16. században / 59–103. o.

Kenyeres István: A királyi Magyarország hevételei és kiadásai 97 mének legalább 35-40%-át tette ki. A második helyre az Alsó-Ausztriai Kamara által kezelt pénzverő- és bányakamarák jövedelmei kerültek (döntően a körmöcbányai kamara hivatalai). A kamarai számadásokból hiányzó uradalmi bevételek is igen jelentős szerepet játszottak, sőt az 1580-as évek közepén ezek már felülmúlták a bánya- és pénzverőkamarákét. A szabad királyi városokból befolyt cenzus viszont gyakorlatilag jelentéktelen volt. A rendkívüli jövedelmek közül a hadiadó és a szabad királyi városok által fizetett taxa országos szinten ekkoriban csupán 12-15% körül mozgott. Ugyanakkor, míg a megyék által fizetett hadiadó csökkenő tendenciát mutatott, addig a városok által fizetett rendkívüli adó majdnem megduplázódott, ami jól mutatja a városok növekvő szerepét a pénzügyigazgatásban. A közvetlenül a kamarák által felvett kölcsönök nem képeztek jelentős tételt. A rendkívüli jövedelmek között azonban igen fontos szerepet játszottak az üresedésben lévő egyházi birtokok bevételei. Ezek közül a legjelentősebbek az esztergomi érseki birtokok voltak, amelyek 1573-tól 1598-ig, közel negyed századig kamarai kezelésben maradtak. Az innen származó jelentős bevételek országos szinten 6-8% körül mozogtak és ez alapján már érthető, hogy az uralkodók miért nem igyekeztek betölteni a megüresedett egyházi főméltóságokat. Összegezve a bevételeket, nem vonható kétségbe a virágkorát élő magyar marhakivitelt megvámoló harmincadok jelentősége, ugyanakkor a pénzverőkamarák továbbra is kiemelkedő szerepet játszottak. A kimutatások ugyanakkor ráirányítják a figyelmet egy eddig teljesen elhanyagolt tételre, az uradalmak hasznára, az onnan származó jelentős, igaz, többnyire természetben befolyt jövedelmekre. Most vessünk egy rövid pillantást a kimutatásban feltüntetett kiadásokra, hozzátéve azonban, hogy ezekről csak az 1574-1576. évi kimutatás tájékoztat, és ebben is csupán a két magyarországi pénzügyi kormányszerv, a Magyar és a Szepesi Kamara adatai szerepelnek. Az ország jövedelmeinek kb. 40%-át kezelő Alsó-Ausztriai Kamara kiadásai a kimutatásokból hiányoznak. 18. táblázat. A Magyar és a Szepesi Kamara kiadásai 1574-76-ban Magyar Kamara kiadásai 1574-76 Magyar Ft % Királyi tanács 12 200 7,7 Kamarai igazgatási költségek 13 668 8,6 Udvari költségek 6248 3,9 Kegydíjak és nyugdíjak 7483 4,7 Adósság-törlesztés 49 401 31,1 Katonai kiadások 65 054 41,0 Besztercebányai kamara költségeire 4802 3,0 Összesen 158 856 100 Bevétel 191 368 Mérleg + 32 512 Szepesi Kamara kiadásai 1574-76 Kamarai igazgatási költségek 25 716 16,8