Levéltári Közlemények, 74. (2003)
Levéltári Közlemények, 74. (2003) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Kenyeres István: A királyi Magyarország bevételei és kiadásai a 16. században / 59–103. o.
96 Közlemények ként közel annyi készpénz folyt be, mint a Szepesi Kamarába összesen (az uradalmi jövedelmeket nem számítva). Ami az Alsó-Ausztriai Kamara által kezelt körmöcbányai kamara és hivatalai bevételét illeti, látható, hogy a legjelentősebb bevétel a besztercebányai rézvállalatból származott, míg a körmöcbányai alkamara a bevételeihez képest szerény nyereséggel, a Selmecbányái alkamara pedig veszteséggel működött. 102 Az 1584-1586 közötti bevételekről készült kimutatás szerint az ország jövedelmei mintegy 15%-al estek vissza. A Magyar és a Szepesi Kamaránál lényegesen nem módosultak a bevételi összegek, ugyanakkor az Alsó-Ausztriai Kamara bevételei 30%-os viszszaesést mutatnak. A visszaesés azonban csak látszólagos, ugyanis a kimutatásokból hiányoznak a komáromi és magyaróvári kincstári uradalmak, valamint a besztercebányai rézvállalat adatai. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a tíz évvel korábbihoz képest a körmöcbányai és a Selmecbányái alkamarák bevételei jelentős mértékben emelkedtek. 17. táblázat. A magyar királyság nettó bevételei 1574-76-ban és 1584-86-han jövedelmi ágak szerint magyar Ft-ban Bevételi ágak szerinti jövedelem 1574-76 % % 1584-86 % % I. Rendes bevételek Harmincadok 227 306 35,4 229 590 41,8 Szabad kir. városok cenzusa 2521 0,4 2890,8 0,5 Bányák és pénzverés 159314 24.8 67 610 12.3 Uradalmak 89 938 14.0 107 153 19,5 Egyéb 0 0 10 279,39 1,9 Összesen 479 079 74.6 417 523,2 76.0 11. Rendkívüli bevételek Hadiadó 59 884 9,3 54 359 9,9 Szabad, kir. városok taxája 15 316 2,4 29 537 5.4 Üresedésben lévő egyházi javak 41 484 6,5 48 254 8,8 Elzálogosított birtokok 31 682 4,9 0 0 Kölcsönök 11 138 1,7 0 0 Egyéb 3878 0,6 0 0 Összesen 163 382 25,4 13 150 24,0 l-ll. összesen 642 461 100 100 549 673,2 100 100 A rendelkezésre álló adatok alapján látható, hogy a 16. század utolsó harmadára az állandó jövedelmek a korábbi időszakhoz képest jelentős mértékben növekedtek a rendkívüli, tehát időszakos bevételekhez képest. Ez a pénzügyigazgatás stabilizálódását feltételezi, hiszen az ország bevételeinek 3 /4-ére biztosan lehetett számítani. A legjelentősebb bevételi forrás ekkor már egyértelműen a harmincad volt, amely az ország összjövedelA körmöcbányai kamara átlagos évi bruttó bevétele 411 634 Ft, a Selmecbányái kamara bruttó bevétele 202 501 Ft, míg a besztercebányai rézvállalat bruttó bevétele 246 466 Ft. (Nettó bevételeket 1. 16. táblázat.)
