Levéltári Közlemények, 74. (2003)

Levéltári Közlemények, 74. (2003) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Molnár Antal: Ismeretlen inkvizíciós forrás a hódolt Budáról (Don Vincenzo di Augustino raguzai káplán jelentése a Szent Hivatalnak 1599-ből) / 191–220. o.

193 Molnár Antal: Ismeretlen inkvizíciós forrás a hódolt Budáról világot sokkal színesebbé rajzolhatjuk. Ezek a dokumentumok elsősorban a katolikus missziók szervezésével kapcsolatban keletkeztek, és leginkább az Apostoli Szentszék különböző levéltáraiban őrzik őket. A római missziószervezés egyházjogi, politikai és technikai okokból a hódoltság déli végeit érintette, így mindenekelőtt a Dráva-DunaMaros vonalától délre élő bosnyák és egyéb déli szláv katolikusok lelkipásztori ellátásának megszervezését tekintette feladatának.

9 Ennek következtében a misszionáriusok jelentései és levelei pontosan azon balkáni jellegű hódoltság mindennapjainak bemutatását teszik lehetővé, amelyről a török és magyar források is hallgatnak. Buda és Pest a magyarországi török hódoltság központjaként egyúttal az oszmánbalkáni kultúra előretolt bástyái is voltak. Keresztény lakosságuk mindennapjairól, egyházi és művelődési viszonyairól források hiányában nem sokat tudunk, annak ellenére, hogy török kori történetüket Fekete Lajos kiváló monográfiában dolgozta fel.

10 Az útleírásokból, a követségek beszámolóiból, a török összeírásokból, a budai és pesti tanács néhány leveléből, illetve Euzebije Fermendzin forráskiadványa" alapján Gárdonyi Albert, Fekete Lajos, Jankovich Miklós és Balázs László összegezték a két város keresztény egyházainak és lakosságának hódoltság kori történetére vonatkozó adatokat.

1

" Buda és Pest katolikus egyházáról a várakozásokkal ellentétben a római missziós források is ritkán szólnak. A bosnyák és horvát katolikusok szlavóniai és délmagyarországi talapzatától távol eső tartományi székhely ugyanis nem válhatott alkalmas missziós központtá, a hódoltság legfontosabb oszmán polgári és katonai igazgatási központjába a katolikus misszionáriusok ritkán merészkedtek el, és állandó megtelepedésre is csupán a bosnyák ferencesek vállalkoztak 1635 után.

13 Ennek következtében a római dokumentumokban Buda és Pest városa •— a misszionáriusoknak a budai pasával és hivatalaival való kapcsolatain kívül — meglehetősen esetlegesen bukkan fel: leginkább a budai bosnyák ferences rezidencia elöljáróival kapcsolatos iratokban, illetve a Budán * Itt csak két munkámra és az ott hivatkozott irodalomra utalok: MOLNÁR ANTAL: Jezsuiták a hódolt Pécsett (1612-1686). Pécs a törökkorban. Szerk.: SZAKÁLY FERENC. Pécs, 1999. (Tanulmányok Pécs történetéből, 7.) 171-263.; UŐ: Katolikus missziók a hódolt Magyarországon 1. (1572-1647). Bp., 2002. (Humanizmus és Reformáció, 26.) 9 MOLNÁR A.: Katolikus missziók, i. m. passim. Rövid összefoglalás: UŐ: Róma és a török hódoltság. (A missziószervezés történetének vázlata). Felekezetek és identitás Közép-Európában az újkorban. Szerk.: ILLÉS PÁL ATTILA. Piliscsaba-Bp., 1999. [2000.] (Sentire cum Ecclesia, 1.) 35-54. 10 FEKETE LAJOS: Budapest a törökkorban. Bp., 1944. (Budapest története, III.) Vö. még: FEKETE LAJOSNAGY LAJOS: Budapest története a török korban. Bp., 1986. (Klny. a Budapest története //. Bp., 1974. c. müböl). 11 FERMENDZIN, EUSEBIUS: Acta Bosnae potissimum ecclesiastica cum insertis editorum documentorum regestis ab anno 925 usque ad annum 1752. Zagrabiae, 1892. (Monumenta spectantia históriám Slavorum meridionalium, 23.) 12 GÁRDONYI ALBERT: Buda és Pest keresztény lakossága a török hódoltság alatt. Tanulmányok Budapest múltjából, V. Szerk.: NÉMETHY KÁROLY-BODÓ JUSZTIN. Bp., 1936. 13-33.; FEKETE L.: Budapest a törökkorban, i. m. 145-169.; JANKOVICH MIKLÓS: Buda város keresztény tanácsa a török hódoltság korában. Tanulmányok Budapest Múltjából, XIV. Bp., 1961. 147-159.; BALÁZS LÁSZLÓ: A pesti református egyház a török hódoltság alatt. Kálvin téri tanulmányok. Tanulmányok a Budapest Kálvin téri Református Gyülekezet történetéhez. Bp., 1983. 11-23. 13 Legutóbb Tóth István György foglalkozott a bosnyák ferencesek pesti missziójának történetével: TÓTH ISTVÁN GYÖRGY: Kié Buda? Az esztergomi érsek és a belgrádi apostoli vikárius vitája a hódolt Budáról 1678-ban (Forrásközlés). R Várkonyi Ágnes emlékkönyv születésének 70. évfordulója ünnepére. Szerk.: TUSOR PÉTER. Bp., 1998. 251-257.; UŐ: Szent Ferenc követői vagy a szultán katonái? Bosnyák ferencesek a hódoltsági misszióban. Századok, 134. (2000) 4. sz. 769-772.