Levéltári Közlemények, 74. (2003)

Levéltári Közlemények, 74. (2003) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Kenyeres István: A királyi Magyarország bevételei és kiadásai a 16. században / 59–103. o.

101 Kenyeres István: A királyi Magyarország bevételei és kiadásai magyar Ft-ot tettek ki. A források alapján a vámmentes marhakiviteli engedélyeket egykét év alatt az ügyletben résztvevő kereskedők be is váltották.

109 A másik hitelképes magyarországi jövedelem a besztercebányai réz volt, amelynek a forgalmazási jogát 1548 után az augsburgi Manlich cég szerezte meg."

0 1569-től a 17. század elejéig a szintén augsburgi Wolfgang Pallér és családja, illetve a vele társult Leonhard Weiss örökösök szereztek jogot a besztercebányai réz forgalmazására. Ezeket az ügyleteket szintén hitelszerződések keretében bonyolították le. A Paller-Weiss cég I. Miksának 1569-ben 100 000 rajnai Ft-ot, majd 1570-ben 36 000 rajnai Ft-ot, 1579-ben 80 000 rajnai Ft-ot kölcsönzött, többnyire 8%-os kamatra — hogy csak a legnagyobb összegű szerződéseket említsük.

1

" Ezeket az összegeket kamatostul a besztercebányai rézkereskedelemre terhelték, a Paller-Wiess cég pedig a hitelezett összegnek megfelelő mennyiségű rezet vihetett ki — vámmentesen — Magyarországról. A Paller-Weiss cégen kívül Jobst Croy bécsi kereskedő is jelentős összegeket hitelezett a besztercebányai rézkereskedelemre (1579-ben 21 861 rajnai Ft-ot, majd 1582-ben 77 394 rajnai Ft-ot)."

2 A vámmentes marha- és rézkivitel fejében felvett hitelek különösen az 1570-es évektől szaporodtak meg és éves szinten az ezekből befolyó összegeket legalább 80 000100 000 magyar Ft-ra tehetjük. Ezek a hitelek — különösen a marhakiviteli engedélyre felvettek — a kincstárnak soha sem jelentettek készpénzkiadást, hiszen a hitelek törlesztése nagymértékben függött a hitelező kereskedelmi tevékenységének sikerességétől. A hitelekkel együtt így az ország összjövedelmét az 1570-es évek közepére 720-740 000 magyar Ft-ra, azaz 900-925 000 rajnai Ft-ra, míg az 1580-as évek közepére valamelyest alacsonyabbra, 630-650 000 magyar Ft-ra, azaz 787-812 000 rajnai Ft-ra tehetjük. A hitelek jelentős részét közvetlenül a hadi pénztárba fizették be, így pl. az 1574-76. között a marhakivitelre felvett hitelek 80%-át (139 488 rajnai Ft-ot, azaz 1 1 1 590 magyar Ft-ot) a magyarországi hadi költségekre fordították. A besztercebányai rézre felvett hitelek jelentős részét is közvetlenül hadi szükségletekre vették fel (pl. a Paller-Weiss cégtől 1576-ban felvett 80 000 rajnai Ft-ot, a Jobst Croy-tól 1579-ben felvett 77 394 rajnai FtAdatok: ÖStA HKA GB Ung. Bd. 396-400. Először Mattliias Manlich kötött szerződést I. Ferdinánddal, 1559-ben Matthias halála után Melchior Manlich vette át a besztercebányai rézüzletct. Melchior 1560-ban társult Ulrich Link és társaival, majd 1563-ban Ábrahám Katzbeck-kel majd pedig végül 1565-ben Philiph Welser-rel (szintén valamennyien augsburgi válallkozók). SEIBOLD, GERHARD: Die Manlich. Geschichte einer Augsburger Kaufmannsfamilie. Sigmaringen, 1995. 74-77., 135.; PROBSZT, GÜNTER, Der Neusohler „Kupferhandel". Vierteljahrschrift für Sozial- und IVirtschaftsgeschichte, 40. (1953) 294-306. Wolf Pallér augsburgi polgármester vezetésével 1569-1593 között működött a Paller-Weiss konzorcium, időközben részt válallalt az üzletből a bécsi olasz kereskedő Barholomaus Castell is (1587-1593). 1593-től Wolf Pallér hasonló nevii fia társult Castell-lel (1593-1602), majd 1607-ben Lazarus Henckel bécsi kereskedővel osztotta meg az üzletet. A Palierek egészen 1622-ig (II.) Wolf haláláig tartották kezükben a besztercebányai rézkereskedelmet. Quellén und Regesten zu den Augsburger líandelshausern Paler und Rehlinger. 1539-1664. Szerk.: HiLDEBRAND, REINHARDT. Stuttgart, 1996. (Deutsche Handclsakten des Mittelalters und der Neuzeit Bd.. 19.) A szerződéseket 1. No. 39., 75., 147, 174. és ÖStA HKA GB Ung. Bd. 396. fol. 14., 85r-93v., 305v-306r., Bd. 397. fol. 295r-296r. Vö. még PROBSZT, GÜNTER: Der Neusohler „Kupferhandel", i. m. 308-324. 112 ÖStA HKA GB Ung. Bd. 397. fol. 220., 469. A Habsburgoknak sikerült a libetbányai rézre is forgalmazót találniuk, az 1560-70-es években a boroszlói Simon Sübisch személyében. ÖStA HKA GB Ung. Bd. 396. fol. 141. Bd. 399. fol. 60v-62v., 87r-89v.