Levéltári Közlemények, 74. (2003)
Levéltári Közlemények, 74. (2003) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Kenyeres István: A királyi Magyarország bevételei és kiadásai a 16. században / 59–103. o.
99 Kenyeres István: A királyi Magyarország bevételei és kiadásai Udvari költségek 6248 2,0 Lgyéb 6610 2,1 Összesen 312 204 100 Az adatsorok alapján is nyilvánvaló I. Ferdinánd idézett kijelentésének igazsága: az ország bevételei döntően a hadi kiadások finanszírozására szolgáltak. Az 1574-1576. évi kimutatás szerint pusztán a Magyar és a Szepesi Kamara kiadásainak minimum kb. 55%át fordította hadi célra, ha viszont figyelembe vesszük az érsekújvári és egri végvárakra az uradalmakból kifizetett hadi kiadásokat, akkor ez az összeg a 62%-ot is elérte (231 671 magyar Ft). Újfent hangsúlyoznunk kell, hogy csupán az ország bevételeinek 60%-át kezelő kamarák kiadásainak esetében rendelkezünk adatokkal. A második legjelentősebb tétel az egyre növekvő adósságok törlesztése volt. Az Alsó-Ausztriai Kamara magyarországi hivatalainak kiadásairól csak részleges adataink vannak. A fent ismertetett kimutatás szerint a magyaróvári és a szlavóniai föharmincadok fennmaradó bevételeit az udvari és a hadi pénztárba fizették be (Hofzahlamt, Kriegszahlamt), míg a pozsonyi főharmincad bevételeit a besztercebányai rézvállalat költségeire fordították. A körmöcbányai kamara kiadásai között szerepel a bányavidéki végvidék katonaságának kifizetett évi 32 577 Ft, míg a Selmecbányái kamara által hasonló célra fizetett 1911 Ft. A magyaróvári uradalom kiadásaiból fizették az ott szolgáló — nem túl jelentős létszámú — katonaság zsoldját, amely az uradalomigazgatási személyzet jövedelmeivel együtt 2518 Ft-ot tett ki. Ezeket az adatokat igazolni lehet más források révén is. Az udvari pénztár 1557 és 1576 között fennmaradt számadáskönyvei (Hofzahlamtsbücher) szerint 13 év alatt a magyaróvári harmincadból 341 632 Ft (427 040 rajnai Ft), azaz évi átlagban 26 279 Ft folyt be. Ezzel a kamarai hivatalok közül a magyaróvári harmincad számított az egyik legnagyobb befizetőnek. Ugyanezen időszakban a pozsonyi sóhivatalból összesen 8788 Ft (10 985 rajnai Ft), azaz éves átlagban 676 Ft került befizetésre. 103 A harmincadokból a hadi pénztárba történt befizetésekről kevesebb adattal rendelkezünk, ugyanakkor az 1570. évi — aló. századból egyetlenként fennmaradt — hadi fizetőmesteri számadás szerint a magyaróvári föharmincadból 20 995 rajnai Ft-ot (16 796 magyar Ft-ot), a pozsonyi föharmincadból pedig 10 150 rajnai Ft-ot (8120 magyar Ft-ot) fizettek be. Ezek az összegek az adott évi bevételeknek csupán 1,6%, illetve 0,8%-át tették ki. lü4 A körmöcbányai kamara hadi kifizetéseiről is rendelkezésre áll egy kimutatás, amely szerint A különböző hivatalok által befizetet összegek 26,5%-a, míg a Hofzahlamt összbevételének 4,2%-a származott a magyaróvári harmincadból. RAUSCHER, PÉTER: Zwischen Standén und Glaubigern. Studien zu den kaiserlichen Finanzen uníer Ferdinánd !. und Maximilián II. Wien, 2001. (Phil. Diss.) 296-309.; UÖ.: Die Finanzierung dcs Kaiserhofes in der zvveiten Hálfte des 16. Jahrhunderts. Frühneuzeit-lnfo, 12. (2001) Heft. 2. 57. (Tabelle 5.). A lenti két főharmincadon kívül a Magyar Kamarából 95 048 rajnai Ft (76 038 magyar Ft) folyt be a Hadi Pénztárba, ami az összbevételek 7,4%-át tette ki. A hadi fizető mester magyarországi származású további bevételeit további 57 087 rajnai Ft-ra (45 669 magyar Ft — 4,4%) tehetjük, üzen felül a hadi fizetőmester által a bevételek között feltüntetett különböző magyarországi végvárak (Komárom, Győr, Kanizsa, Tata) élésmesterei által kiosztott élelem jelentős hányada magyarországi bevételekből származott, bár ezek aránya nem állapítható meg. Rechnungsbuch des Kriegszahlmeister Andreas Sehnátterl zu Tornau aus dem Jahre 1570. ÖStA Kriegsarchiv Armee-Schemata Bd. 9. a. Az adatokat Péter Ralischer bocsátotta rendelkezésemre, amiért ezúton mondok szíves köszönetet.
