Levéltári Közlemények, 73. (2002)

Levéltári Közlemények, 73. (2002) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Miskolczy Ambrus: Gyulay Lajos bizonyosságai és kétségei a népek tavaszán / 49–71. o.

56 Ad honorem Johannis Varga lyekkel a maga igazát bizonyítani tudja. Gyulay Lajos a liberálisokkal tartott, velük szavazott. A diétái többség azonban Jósika Samu és fivére Lajos javaslatát fogadta el. Eszerint a földelhatárolás alapja az 1819-20-i úrbéri összeírás. Ennek alapján húzzák meg az úrbéres és a nemesi — ún. allodiális — föld határát, aztán a jobbágyok és zsellérek döntsék el maguk, hogy kinek mi jut; más szóval: hadd veszekedjenek a parasztok egymás között.

6 Ez a Jósika-féle transzilván machiavellizmus és a bécsi birodalmi machiavellizmus jól kiegészítették egymást, bár Bécsben nem egészen értették az erdélyi úrbéri törvények szellemét és betűjét. A bécsi központi kormányzat az összbirodalmi egységet féltette Erdély és Magyarország uniójától, attól tartott — hogy a kiterjedt spiclihálózattal rendelkező Sedlnitzky rendőrminisztert, ezt a zeneszerető fagyos szépleiket idézzük — „a Monarchia súlypontja óhatatlanul Magyarországra tolódik".

7 Jósika Samu barátja és munkatársa, Apponyi György, magyar kancellár pedig azt is fejtegette az uralkodónak és szűkebb tanácsosi körének, hogy már azért is tanácsos az erdélyi konzervatív úrbéri rendezés, mert akkor az anyagi haszon tudatában az erdélyi nemes csak jobban idegenkedik a Magyarországgal való egyesüléstől.

8 Márpedig ez a kérdés állandóan napirenden volt, mint az ún. Részek kérdése. A Részek az a négy kis megye, amely a „két testvérhaza" határán feküdt, és Magyarország részét alkották, de erdélyi közigazgatás alatt maradtak. A magyar liberálisok számára ez volt a trójai faló. Az 1832-36-i pozsonyi diéta követelte a Részek Magyarországhoz tartozását. Az uralkodó elfogadta az idevágó törvényt, kikötve, hogy az újraegyesülés Erdély beleegyezésétől függ. Az erdélyi liberálisok azt hangoztatták, ha átkerülnek a Részek Magyarországhoz, akkor Erdély életképtelenné válik, tehát Erdélynek is egyesülnie kell Magyarországgal, de csak a helyi sajátosságokra tekintő feltételekkel. Ezért a tárgyalások felvételét szorgalmazták a két diéta között.

9 Gyulay Lajos maga is aláírta az erdélyi liberálisok Batthyány Lajoshoz intézett levelét, amely kelt Kolozsvár, 1848. január 7-én, és ebben utaltak arra, hogy már Kossuth Lajosnak megküldték a visszacsatolás mellett szóló kérvényt, ismételten kifejtették, hogy a bürokratikus abszolutizmus szorításából csak az unió kínál kiutat.

10 Gyulay Lajos maga is az unió híve volt. Láttuk, olykor mennyire hajlott a radikalizmusra — naplójában. Ez a lelki és esztétikai radikalizmus azonban 1848 elején hirtelen szembesült a valóságos radikalizmussal, méghozzá Kossuthéval. A naplóíró vissza is rettent. Ő aki 1839-ben a pozsonyi diétán megjelent mint Zaránd megye 6 MISKOLCZY AMBRUS: Az 1846-47-i erdélyi diéta. Magyarország története. V. köt. Szerk.: MÉREI GYULA. Bp., Í980. 966-972. 7 Idézi: MISKOLCZY AMBRUS: Erdély a forradalomban és a szabadságharcban (1848-1849) Erdély rövid története. Főszerk.: KÖPECZI BÉLA. Szerk.: SZÁSZ ZOLTÁN. Bp., 1989. 426. s MISKOLCZY A.: Erdély a forradalom,: i. m. 427. 9 TRÓCSÁNYI ZSOLT: Wesselényi Miklós. Bp., 1965. 503-506. 10 Magyar Országos Levéltár (= MOL) R 151 Ellenzéki Kör, 186-192. ff.