Levéltári Közlemények, 72. (2001)
Levéltári Közlemények, 72. (2001) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK – TANULMÁNYOK - Csapó Mária: Az üzemek államosítása a Könnyűipari Minisztérium iratainak tükrében, 1949–1952 / 161–185. o.
180 Közlemények A vállalat mai cégszövegét 1950. év elején állapították meg. 85 Ugyanebben az évben a vállalatba olvadt be a Fischer Stern Pál államosított gyár 86 fonodája és az Adler Testvérek 87 és a Mechanikai Textilgyár 88 elnevezésű kisebb üzemek. [...] Magyar Posztógyár, Budapest XXL Bajáky Ferenc u. 4. A vállalatot 1920. évben alapította 50-50% arányban a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank és a Weiss Manfréd család. 89 A gépek a Bank tulajdonát képezték és a Losonci Posztógyárból származtak. A gépeket a W. M. üzemek épületeiben helyezték el. A tulajdonképpeni gyártás 1921. évben indult el 50 szövőszékkel, a hozzátartozó fonodával, festődével és kikészítővel. A 20-as évek folyamán a géppark egyre bővült a pozsonyi és besztercebányai szövőüzemek leszerelt és nagyrészt már elavult gépeivel. 1933. évben a részvényesek külön vállalatot létesítettek Csepeli Fésűsfonalgyár Rt. elnevezéssel 90 és azt főleg importált új gépekkel szerelték fel. A fonoda teljesen az anyavállalatnak szolgált és közös vezetés alatt is állott, csak adópolitikai okokból tartották fenn jogilag a különállóságot. 1945. év folyamán azonban ezt a formai különállást a fonoda beolvasztásával megszüntették. Az üzem a termeivényeinek 95%-át belföldön hozta forgalomba és teljes vertikalitással dolgozott. A csepeli üzemek sorozatos szőnyegbombázása igen súlyos károkat okozott az üzemben. Különösen a fonodái rész szenvedett nagy károkat. A géppark jelentékeny része is elpusztult vagy megsérült. Az épület és energiaszolgáltató berendezés kára nagyobb volt, mint a gépeké, mert azok egy részét 1944-ben a budakalászi Celter Miksa gyárba szállították, ahol kárt nem szenvedtek. A vállalatot már 1946. novemberében állami tulajdonba vették a nehézipar államosítása alkalmával, mint a W. M. üzemek egyikét. 91 1948. márciusában 92 elválasztották a nehézipartól és azóta a könnyűipari szervek 93 irányítása alatt áll. A berendezések és felszerelések helyreállítása legnagyobbrészt az államosítás után történt meg. [...] Pomáz-Budakalászi Gyapjúárugyárak, Pomáz A vállalat 1954. április 1-én egyesített két állami vállalatból alakult: és pedig a Pomázi Posztógyár, Pomáz és Budakalászi Gyapjúszövetgyár, Budakalász vállalatokból. Az alábbiakban itt is két részre tagolva ismertetem a vállalatok történetét. 85 A Magyar Gyapjúfonó N. V. alapításáról a 274/13/1949. NT határozat (AT HT, 1949. X. 6. 13. sz.) rendelkezett 86 A Fischer Stern Pál Pamut- és Gyapjúipar céghez 1948. III. 26-án rendeltek ki vállalatvezetőt {MK HL, 1948. III. 26. 71. sz.) 87 A cég pontos neve: Adler Nándor és Társa Posztógyára {Címtár, 1946) 88 A cég pontos neve: Mechanikai Textilgyár, Schwarcz Henrik {Címtár, 1946) A M. Gyapjúfonó és Szövőgyárról megjelent kiadvány: LAKI TERÉZ: A Magyar Gyapjúfimó és Szövőgyár története. Bp. 1956. 89 Magyar Posztógyár Rt. néven (Compass, 1944.) 90 A Compass, 1944. szerint Csepeli Fésűsfonógyár Rt. néven alakult 91 L. a 3. jegyzetet 92 1948. februárjában ismét szükségesnek ítélték a Magyar Posztógyár Rt. állami kezelésbe vételét, mivel a W.M. Acél- és Fémművek, továbbá a Labor Bizalmi Rt. érdekeltségéhez tartozott. (192/1948. GF hat. — GFHT 1948. II. 5. 5. sz.) — 1948. március 18-án, az 549/1948. GF határozat {GF HT 1948. Dl. 18. 11. sz.) értelmében mindkét csepeli céget kivontál a NK kezelése alól, majd egy hét múlva vállalatvezetőt rendeltek ki a Magyar Posztógyárhoz [így] és a Csepeli Fésűsfonóhoz [így] {MK HL, 1948. III. 28. 72-73. sz.) 93 A két cég 1949. június 11 után került a Kip. M. irányítása alá. A 90/6/1950. NT határozat {NTHT, 1950. II. 9. 11. sz.) alapján megalakult a Csepeli Posztógyár N. V., jogelődje a Csepeli Posztógyár Rt. [így] volt. A 841/T/l 950. Kip. M. sz. rendelkezés (Ip.É. 1950. VIII. 20.) pontosította a jogelődök nevét: Csepeli Fésűsfonógyár Rt., Magyar Posztógyár Rt.
