Levéltári Közlemények, 72. (2001)

Levéltári Közlemények, 72. (2001) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK – TANULMÁNYOK - Csapó Mária: Az üzemek államosítása a Könnyűipari Minisztérium iratainak tükrében, 1949–1952 / 161–185. o.

CSAPÓ MARIA AZ ÜZEMEK ÁLLAMOSÍTÁSA A KÖNNYŰIPARI MINISZTÉRIUM IRATAINAK TÜKRÉBEN (1949-1952) NATIONALISATION OF PLANTS ON THE BASIS OF DOCUMENTS BY THE MINISTRY OF LIGHT INDUSTRY. Due to nationalisation, the Hungárián company structure had fundamentally changed after World War II. . The state gained ownership firstly in the heavy industry then later in the light industry through nationalisation of the bank sector. At the end of 1948, factones which employed over a hundred workers were alsó nationalised, however greater portion of the light industry employed less than this number of workers. The Ministry of Industry was wound up and the Ministry of Heavy Industry and Light Industry was found in 1948. The different branches of industry were drawn under the guidance of the specific departments, therefore in 1949-50 a centralised management system was developed in the light industry, too. Mass number of small businesses ceased to operate and the greater factories were divided intő smaller plants. So called national factones were established (78 such factories belonged to the Ministry in 1949) the rest of the factories operated according to the old forms (holding, deposit company, etc. By the end of 1950 companies lost their legal independence and transformed intő units being at the bottom levél in the hierarchy of public administration. The published document on companies belonging to the Directorate in 1954, has been drawn up by Andor Pozsgai, a colleague of the Wool Industry Directorate of the Ministry. A második világháború után, az államosítások következtében alapvetően átalakult a magyar vállalati szerkezet, valamint az állam és vállalat viszonya — mint erről a kormányzati szervek és a vállalatok iratanyaga is tudósít. A Magyar Országos Levéltárban az 1990-es évek elején megkezdődött a vállalatokra vonatkozó források feltárása, először a kárpótlási adatszolgáltatással összefüggő munka, majd a „Vállalati adattár 1945-1950". c. kutatás keretében.

1 Jelen tanulmány a könnyűipari vállalatok átalakulását és a Könnyűipari Minisztérium iratanyagában található forrásokat kívánja bemutatni.

2 1946 decemberében az öt legfontosabb nehézipari vállalatot állami kezelésbe vették, és ezek érdekeltségei révén a könnyűiparban is jelentősebb szerepet kapott az állami tulajdon.

3 1 G. VASS ISTVÁN: Vállalati adattár 1945-1950. Kutatási feladat és alkalmazott módszer. Hatalom és társadalom a XX. századi magyar történelemben. Szerk: VALUCH TIBOR. Bp., 1995. ('56. Az Osiris Kiadó és az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézetének sorozata.) 156-165. 2 A vállalatok történetének megírása természetesen már korábban, az '50-es évek elején megkezdődött, majd új lendületet vett a Magyar Történelmi Társulat Üzemtörténeti Szakosztálya megalakulása után. A Szakosztály módszertani kiadványok közzétételével is segítette a kutatók munkáját. Jenéi Károly az üzemtörténet-írás levéltári forrásaira hívta fel a figyelmet: JENÉI KÁROLY: Az üzemtörténet-írás tárgya és levéltári forrásai. Levéltári Szemle, 20. (1970.) 2. sz. 335-349. 1979-ben jelent meg Az üzemtörténet-írás kérdései c. tanulmánykötet. (Az üzemtörténet-írás kérdései. Elméleti és módszertani tanulmányok. Szerk.: INCZE MIKLÓS. Bp., 1979.) A kötetben SZEKERES JÓZSEF az Üzemtörténeti Szakosztály működéséről és kiadványairól számolt be (257-267.), KOROKNAI ÁKOS az Üzemtörténeti füzetek c. sorozatot ismertette (269-271.). Uo. Módszertani művek előkészítése és gyűjtések c. tanulmányában (273-280.) fontos feladatként jelölte meg egy országos üzemtörténeti bibliográfia összeállítását, továbbá a vállalatokra vonatkozó levéltári iratokról, kéziratokról, a vállalati irattári anyagokról országos üzemtörténeti forráskatalógus készítését, amely azonban ismereteink szerint nem valósult meg. 3 23550/1946. ME rendelet. Magyar Közlöny (= MK), 1946. XI. 28. 272. sz.; RÁCZ BÉLA: A Nehézipari Központ (NIK) szervezetének története, 1946-1948. Levéltári Közlemények, 36. (1965) 1. sz. 57-137. Az államosított nehézipari vállalatok kezelésére létesített NIK-hez került — többek között — egy kenderipari rt, majd a későbbiekben a Csepeli Fésűsfonalgyár Rt., a Magyar Posztógyár Rt. PETŐ IVÁN-SZAKÁCS SÁNDOR: A hazai gazdaság négy évtizedének története, 1945-1985. I. Az újjáépítés és a tervutasításos irányítás időszaka, 1945-1968. Bp., 1985. 79-81.