Levéltári Közlemények, 70. (1999)
Levéltári Közlemények, 70. (1999) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK – TANULMÁNYOK - Guszarova, Tatjana: A sárosi követválasztás utójátéka az 1659. évi pozsonyi országgyűlésen / 3–22. o.
Guszarova, Tatjána: A sárosi követválasztás utójátéka az 1659. évi pozsonyi országgyűlésen 7 hoz a fontos kérdések megbeszélésére, ebédelt is nála. Részt vett az ország sérelmeinek összeírásában, két bizottságnak is tagja volt. 27 Ebben a történetben Dobay András nemcsak a naplója miatt fontos a számunkra. Sáros megye másik evangélikus követével, Keczer Andrással együtt ugyanis Dobay került a követválasztási botrány fókuszába, és mint az események egyik legjobb ismerője írta le annak minden mozzanatát. Ezek az események Libercsey Ferencet is érintették, bár Dobay dolgainak alakulása az országgyűlésen váratlan módon kedvező lehetőséget jelentettek számára. A vezető politikai körök intrikái miatt a nádor ugyanis csak nagy nehézségek árán ismerte el őt törvényesen megválasztott követnek. 28 Nem helyeselte Libercsey megválasztását a „kompilátorok" közé sem, mégis elismerte, de csak azért, hogy megakadályozza Dobay András választását ugyanebbe a bizottságba. 29 így keresztezték egymás útjait az 1659. évi országgyűlésen. A két naplóból csak azokat a részeket közlöm, amelyek közvetlenül az említett esetekre vonatkoznak: a követek és az alispánok választására. A Libercsey-naplóból kihagytam az incidensről szóló azon részeket, amelyek szó szerint megismétlik Dobay szövegét, és valószínűleg onnan származnak. A bevezető részben kiegészítéséül használtam egy harmadik országgyűlési naplót is, nevezetesen egy névtelen szerző alkotását, aki városi követként vett részt a diaetán 30 . * * * Mi is történt Sáros megyében? Az epizód lényegét jobban megérthetjük, ha egy pillantást vetünk azokra a helyi viszonyokra, amelyek az események háttérét alkották. 1651-ben a 18 éves Rákóczi László — aki addig a bécsi udvarban, katolikus hitben, a gyámja, Lippay György felügyelete alatt nevelkedett — mint Sáros megye örökös főispánja hazatért és letelepedett a megyében. 31 Bár Bécs és Gyulafehérvár versenyeztek egymással, hogy megnyerjék az erdélyi fejedelem közeli rokonát, ő valójában a magyar politikai elit körében még nem rendelkezett széles körű ismeretséggel és tekintéllyel. Nem ismerte a helyi viszonyokat sem, és kevéssé volt járatos a megyei igazgatásban. Meg kellett találnia a helyét a magyar társadalomban, a magyarországi életben. A hazatérése utáni első időben a fiatal főispán ifjonti hévvel merült el a megyei életben, kapcsolatokat teremtett a helybeli nemességgel. Ez nagyon fontos lépés volt, hiszen Rákóczi László azon felső-magyarországi megyék egyikének volt a főispánja, amelyek ebben a korszakban gyakran fordultak az erdélyi fejedelmek oldalán a Habsburgok 26 MOL N 114 Archívum Regni. Kovachich Márton György gyűjteménye. Diarium Diaetae Posoniensis ab anno 1659. Diariae Diaetae. 1659. III. 18.., V. 12. 27 Az egyik bizottság feladata a magyar-lengyel határok kiigazítása, Lubló-vár és a tizenhárom szepesi város visszaállítása volt, a másiknak Lőcse és Késmárk városok kártalanítása (CJH, 1659-1741. 1659:40., 52. te). 28 Libercsey naplója, július 28.-augusztus 6. 29 Uo. Augusztus 23-27. 30 A napló az Országgyűlési Könyvtár Gyurikovics gyűjteményében Diarium Anno Domini Posonii celebráló 1659. Diaetae. Diarium et acta publica diaetae Posoniensis anno 1659 celebratae (MO: I ab 1659) cím alatt található. (= Városi követ naplója). 31 HORN ILDIKÓ: Rákóczi László pályája (1633-1664). Hadtörténeti Közlemények, 103. (1990) 2. sz. 61-90. BOTKA TIVADAR: A Rákócziak ifjabb ága. Győri Történeti és Régészeti Füzetek, III. (1865) 1-20. GYALÓKAY JENŐ: Rákóczi László. Hadtörténelmi Közlemények 25. (1913) 435-447.
