Levéltári Közlemények, 60. (1989)
Levéltári Közlemények, 60. (1989) 1. - Jakó Zsigmond: Az erdélyi papírmalmok feudalizmus kori történetének vázlata, XVI–XIX. század / 3–55. o.
Erdélyi papírmaimoh a 16 — 19. században 19 a fejedelemasszony Besztercéről Veresegyházi Mihály kolozsvári könyvnyomtató részére 100 Ft-ot érő papírost. 85 Pedig a külföldi áru jóval drágább volt a belföldinél. Például az udvar 1683. évi vásárlásainak jegyzéke szerint ,,az jo féle papirosnak kötését az kolozsvári és szebeni árrosok hatod fél forintnál alább semmiképpen nem akarták adni." 86 Ezzel szemben 1676-ban 16 Ft 10 dénárba került hét kötés belföldi papiros. 87 Később egyenesen külföldről szerezte be az udvar a finomabb papirost. Például 1687-ben Lengyelországból hozattak jelentősebb mennyiségű jobb papirost. 88 Tehát mindaz, amit a görgényi malom papírjainak minőségéről tudunk, mindenben igazolja Misztótfalusi Kis Miklósnak azt az 1684-ben nyilvánított véleményét, hogy a korszerű papírkészítést még csak ezután kell meghonosítani Erdélyben. 89 A görgényi papírkészítés méreteire vonatkozó adatok is csak megerősítik a nagy kolozsvári nyomdász fenti véleményét. A régebbi irodalom úgy vélte, hogy a görgényi malom havi 10—15 kötés beszolgáltatásával mindinkább fedezte az udvar papírszükségletét. 90 Ezzel az egyelőre ellenőrizhetetlen értesüléssel azonban nem egyeztethetők össze a fejedelemasszony számadáskönyvének bejegyzései. Ezek szerint ugyanis Görgényből 1677 első öt hónapjában hét kötés, 1683 — 1685 között 2-4 kötés, 1686-ban pedig 14 kötés papírt adtak be az egész esztendő folyamán. 91 A görgényi papírmalom tehát, akár termékeinek minősége, akár pedig mennyisége tekintetében nem emelkedett ki a hanyatló Erdély primitív gazdasági körülményei közül. Felszerelése, berendezése felől a görgényi uradalom 166 5 körül készült csonka urbáriuma tájékoztat. Ez egyébként az eddig ismert legrégibb leírás hazai papírmalomról. 1688. évi leltárából is kiderül, hogy szerény méretű, ,,hitvány papiros malom" volt a görgényi. Kőből és fából emelt, zsindelyezett fedelű, földszintes épület. Három vízkerékkel dolgozott. Ezek közül kettő a zúzóművet, a harmadik pedig a sulykolót hajtotta. A zúzómű körül állott a nyersanyag tárolására szolgáló három rongy tartó. Az ezzel szomszédos helyiségben egy-egy káddal, enyvező üsttel és sajtóval felszerelt merítőműhely működött. Az épület előtt, az udvaron, szalmafedeles félszer alá helyezték el az enyvfőző üstöt. 92 A görgényi papírkészítés hanyatlása már 1675 táján elkezdődhetett. Legalábbis ezt sejteti a rongygyűjtéssel kapcsolatos korábbi levelezés megszakadása a közeli Beszterce város levéltárában. 93 A papírmalom sorsát kedvezőtlenül befolyásolhatta az uradalom fokozódó szétforgácsolódása újabb fejedelmi adományok és zálogosítások következtében. 94 A termelés azonban még közel 83 Uo. 82/1682. — Apafi fejedelem 1673. december 11-én Gyulafehérvárott kelt érdekes privilégiuma papírbehozatalra vonatkozóan, szintén Veresegyházi Mihály részére: ErdKáptLvt. LXIV. doboz (Gyulafehérvárt a Batthyaneum Őrizetében). 86 Akadémiai Történeti Levéltár, Kolozsvár: Fejedelmi udvartartási iratok. VII. doboz (,,1683. Vásárlásról való kölcség" feliratú fraktúr füzetben). 87 Szádeczky Béla: I. Apafi Mihály fejedelem udvartartása. I. Bornemisza Anna gazdasági naplói. Bp., 1911. 256. 88 Uo. 507. 89 Jakó Zsigmond: Erdélyi féniks. Misztótfalusi Kis Miklós öröksége. Bukarest, 1974. 267, 313. - Vö. Herepei: i. m. In: MKvSz. LXXI1I. (1957). 365-366. . 90 Thallóczy: i. m. 530. 91 Fejedelmi udvartartási iratok. IX. doboz („1677. évi görgényi extractus" feliratú fraktúr füzetben). — Szádeczky: i. m. 354 — 355.; 495 — 496. 92 Fejedelmi udvartartási iratok. XXV. doboz. — Bogdán: i. m. 144. 93 Beszterce lvt. 80/1669; 35/1670; 128/1672; 20/1674. 91 Jakab: i. m. In: Századok 1883. 415. 2*
