Levéltári Közlemények, 60. (1989)
Levéltári Közlemények, 60. (1989) 1. - Jakó Zsigmond: Az erdélyi papírmalmok feudalizmus kori történetének vázlata, XVI–XIX. század / 3–55. o.
18 Jákó Zsigmond elkezdték. Ez év július 31-én közli a fejedelem Besztercével, hogy „Görgényi papyros malmunkat akarván elkeszittetni s meg indíttatni, a Papyros csináló ahoz szükséges eszközök szerzésében munkálódik". 78 Apafi 1663. február 2-án kelt leveléből az is kitűnik, hogy bár addigra már üzemképes állapotba hozták a malmot, de a papírkészítés -~ nyersanyag hiányában — mégsem indulhatott még meg. 79 Különben ekkor már az erdélyi fejedelemasszony, Bornemissza Anna, vette kezébe a görgényi papírmalom ügyét, őreá hivatkozva sürgeti 1663. július 18-án Hegyesi András udvarbíró Besztercét „Pappirosnak való rongynak és annak elkészítéséhez kívántató berbets lábaknak gyűjtése" végett „mivel most leven ideje az papiros tsinalasnak, ha matéria nem leszen, eo Nagyságok nagy kárt vallanak". 80 Ebben az esztendőben ténylegesen újraindulhatott a termelés a görgényszentimrei papírmalomban, melynek mesterei a fejedelem konvenciós alkalmazottai között kapták fizetésüket. 81 Az erdélyi művelődési élet képviselőinek a görgényi papírkészítés újraindulásával kapcsolatos nagy reményeit jellemzően mutatja a krónikája kinyomtatását szorgalmazó Szalárdi János 1663. április 13-án kelt levele. 82 Szalárdi számítása szerint a krónika egy-egy példányához öt-öt konc fólió papír lett volna szükséges. A Szepességből hozott papír koncáért azonban egy tallért kértek. Az egész kiadvány sorsa tehát — Szalárdi szerint — attól függött, hogy „ha az ithon való papiros gyártó ahhoz hasonló jó papirosát tudna csinálni (a mint hogy csak matériája ahhoz való lenne szép fejér és vékony, azon egy munkával, ugy tudom, meg is csinálhatná)." 83 Szalárdi kiadványa tervének meghiúsulása, de egyéb későbbi adatok is azt sejtetik, hogy a primitív felszerelés, a gyenge minőségű nyersanyag és talán a kellő szakértelem hiánya következtében is, a görgényi papiros sok kívánnivalót hagyott maga után. Az itteni készítmények minősége nem javult annak ellenére sem, hogy a fejedelem elrendelte a városok elöljáróságának: „mind a Falukon s mind penigh a varason szedessen ruha rongyokat, nem penigh valami temérdekeket, hanem, ha lehet, a rongyok vékonyok legyenek, mivel a Papyros tsinalo panaszolkodik, hogy felette temérdek rongyokat visznek, s azért nem tsinalhat jo papirossat." 84 Az első évek eredménytelen kísérletezései után aztán valahányszor finomabb minőségű íróanyagra volt az udvarnak szüksége, akár oklevelekhez, akár pedig nyomtatáshoz, a görgényi készítményeket általában mellőzve, külföldről behozott papírt igyekezett vásároltatni magának. Például így hozatott 1682-ben • ' 8 Beszterce lvt 191/1662. 79 „Mivel hogy Görgényi papyros malmunk papyrosnak való matéria nélkül haszontalan áll vesztegh, nem kevés kárunkal, kivál képpen ez téli kemény idő után, azért. . az szokás szerent gyűjtessen Várossában és ahoz tartozó hellyeken kender és len ruha rondgyat, és ászt az említett malmunkhaz idején el is szállíttassa . . . Mint hogy penigh az papyros esináláshoz berbécs és juh lábak is szükségesképen kívántatnak, az rondgy mellé szedettessen ollyan lábakat is és egyszer s mind szállíttassa el ászt is." Beszterce lvt. 22/1663. 8 «Uo., 123/1663. 81 Beké Antal: Az erdélyi káptalan levéltára Gyulafehérvárott. In: TTár 1895. 647; 1899. 184. \ 82 Koncz József: Szalárdi János kiadatlan levelei és reá vonatkozó adatok. In: ItK. IX. (1899). 89 — 91. Megjegyzendő, hogy Herepei János ezt az adatot — nézetünk szerint hibásan — a felenyedi papírmalomra kívánja vonatkoztatni (Újabb megjegyzések a felenyedi papirosmalom történetéhez. In: MKvSz. LXXVII. (1961). 296. 83 Koncz: i. m. 89. 84 Beszterce lvt. 57/1666.
