Levéltári Közlemények, 60. (1989)
Levéltári Közlemények, 60. (1989) 1. - Jakó Zsigmond: Az erdélyi papírmalmok feudalizmus kori történetének vázlata, XVI–XIX. század / 3–55. o.
Erdélyi papirmalmok a 16—19. században 17 Mihály 3 az irodalompártolásáról ismeretes gyulafehérvári udvarbíró igazolja, hogy Beszterce „administralt papiros malomba 12 Mása ruha rongyot és 92 véka bárány lábot". 72 A fejedelmi papírmalomnak ilyen beszolgáltatási rendszer útján történő ellátása nyersanyaggal a XVII. század egész folyamán szokásban maradt. A lámkeréki fejedelmi papírmalom működésének jelenleg ismeretes legutolsó emléke az 1650. évi rongy gyűjtéssel kapcsolatos parancs. 73 Későbbi sorsa egyelőre tisztázhatatlan. Abból azonban, hogy néhány esztendővel későbben Oörgény lett a fejedelmi papírkészítés központja, arra lehet következtetni, hogy a lámkeréki üzem még Gyulafehérvár 1658. évi elpusztítása előtt megsemmisült, vagy egyelőre ismeretlen okból beszüntette működését. E malom készítményeit Rákóczi György monogramjával, majd címerével és monogramjával, illetve fejedelmi címeinek kezdőbetűivel jelölték (G.R— G.R. P[rinceps] T[ransilvaniae] C[omes] Sficulorum] D[ominus] H[ungariae]). Még tisztázásra vár, mi indíthatta II. Rákóczi György fejedelmet arra, hogy a lámkeréki üzem megszűnése után Görgényszentimrén, e felreeső, hegyvidéki kincstári birtokon létesítsen újabb papírmalmot — feltehetően 1655— 1656-ban. A görgényi uradalom 1652. évi urbáriumának összeállítása idején még nem volt meg a papírmalom. 74 Kolozsvár város számadáskönyvének 1656. január 17-i tételei között viszont ez a bejegyzés olvasható: ,,Eodem érkezek onnan fellywl Posoni Oras János, Feleségi vei, Gyermekivel. Sfalvus] C[onductusa] L[évón] attam nekj az Görgeny Pappyros Czinaloual együtt. . ." 75 Valószínű, hogy e feljegyzés éppen a papiroskészítő Erdélybe érkezésének időpontját örökítette meg. Nem lehetetlen azonban az sem, hogy a már működő görgényi papírmalom éppen Kolozsváron tartózkodó mesterének ellátási költségei csupán azért kerültek a Pozsonyból érkező óráséval egy tételben elszámolásra, mert a város együtt szállásolta el őket. A fentiekből annyi kétségtelenül megállapítható, hogy legkésőbben 1656-tól kezdődően számolni kell a görgényszentimrei papírmalom létezésével. A Rákóczi-ház erdélyi uralmának hamarosan bekövetkezett összeomlásával és a görgényi uradalom birtokosainak ismételt gyors váltakozásával járó zűrzavarokat hihetőleg a papírmalom is megsínylette. 76 Nem semmisült azonban meg, s így Apafi Mihály fejedelem, miután uralma némileg megszilárdult, kevés költséggel helyreállíthatta. A fejedelmet elsősorban a háborús pusztítások nyomán állandósult és már a kancellária működését is akadályozó papírhiány késztethette a görgényi papírgyártás újbóli megindítására. Az udvar állandó papírhiányára jellemzőek azok a levelek, amelyekkel Apafi 1662 elején Brassó és Beszterce tanácsánál egészen kis papírmennyiségek küldését sürgeti. 77 A görgényi papírmalom helyreállítási munkáit éppen ezért már 1662 nyarán 72 Uo. 27/1644. — Bogdán: i. m. 161. tévesen beszél Besztercén 1644 körül működött papírmalomról. Az idézett forráshely a lámkeréki fejedelmi papírmalom részére folyó nyersanyaggyűjtésre vonatkozik. Besztercén sem ekkor, sem pedig később nem folyt papírkészítés. 73 Beszterce lvt. 58/1650. 74 Magyar Országos Levéltár: A kolozsmonostori konvent lvt. Fasc. 26. Urbaria. 75 Állami Levéltár, Kolozsvár: Kolozsvár város lvt. Számadáskönyvek 29/ V. p. 19. 76 Jakab Elek: Görgényvár és a görgényi kastély a múltban. In: Századok 1883. 415. 77 Trauschenfels, Eugen: Vor zweihundert Jahren. Bilder aus dem Kronstádter Leben. Kronstadt, 1875. 5. — Thallóczy Lajos: I. Apafi Mihály udvara. In: Századok 1878^ 530. — Állami Levéltár, Brassó: Brassó város lvt. Fronius-gvűjteménv II. 225 — 226. — Beszterce lvt. 197/1662.
