Levéltári Közlemények, 60. (1989)
Levéltári Közlemények, 60. (1989) 1. - Jakó Zsigmond: Az erdélyi papírmalmok feudalizmus kori történetének vázlata, XVI–XIX. század / 3–55. o.
16 Jakó Zsigmond házat állatott", majd rendre betűmetsző és könyvkötő műhelyt, valamint papírmalmot is létesített a nyomda mellé. 64 Ismeretes, hogy Rákóczi már 1633 nyarán igyekezett jól képzett birodalmi német papírkészítő mestert elcsalogatni a Szepessógről Erdélybe. Később, mikor ez megbízottainak nem sikerült, 1636 tavaszán, Konstantinápolyból akart a fejedelem „egy igen jó papiroscsináló" mestert szegődtetni. Majd amikor ott nem talált ilyet, hihetőleg a gyulafehérvári nyomda sziléziai származású alkalmazottainak közvetítése révén, David Sink nevű mesterrel állapodott meg. E szintén Sziléziából behívott papírcsináló 1637. április 17-én utazott keresztül Kolozsváron, új munkahelyére igyekezve. 65 Ugyanez év július 18-án Rákóczi már ismételten arra szólította fel az erdélyi nagyobb városokat, hogy intézkedjenek „hituan rongj ruhának és akármi uaszonnak is a pappirosmalom szwksegere ualo giwjtese feleől", és amit gyűjtöttek „houa-hamarébb" küldjék be Gyulafehérvárra. 66 Ennek az újabb sürgetésnek az indokolása pedig az, hogy ,,az mostan erigalt pappiros molnat is pedigh immár naponkent megh kezdetűén inditatnunk" szükség van a nyersanyagra. A fejedelmi műhely termelése 1637 nyarán valóban meg is indult. Kezdeti nehézségek után, ez év december 27-én Debreczeni Tamás jószágkormányzó már azt jelenthette Rákóczinak, hogy ,,az pappiros jó az Lánkereki malomban, s hiszem azután mind jobb leszerí". A kortársak 1637 novemberében Rákóczi előtt már így vélekedtek a lámkeréki papírmalom felől: „Szép inventio Erdélyben, örök emlékezetire való Nagyságodnak." 67 A fejedelem 1638. április 12-én kelt rendelete az új malom helyéről némi tájékoztatást nyújt, amikor arra hivatkozik, hogy a „Sebes uizire csináltatuan egj pappirosmolnot" szorgalmazza a rongygyűjtést. 68 1639. május 3-án kiadott parancsa pedig teljes pontossággal kimondja, hogy Beszterce városa a gyűjtött rongyot „küldgye Lánkereki Papyros Malmunkhoz". 69 1641. május 30-án a fejedelem 20 q rongyot követel Besztercétől, minthogy; „az Sebes vizére csináltatott Papyros Malom" megfogyatkozott a nyersanyagban. 70 Mindezekből az adatokból kétségtelenül megállapítható, hogy a gyulafehérvári collegium academicum és udvari nyomda céljaira létesített papírmalmot I. Rákóczi György a fejedelmi székváros közelében lévő Lámkerék község határában, a Marosba ömlő Sebes folyócska vizére építtette fel. E malom hivatalos, fejedelmi jellegét aláhúzza az is, hogy Rákóczi a papírkészítéshez szükséges rongyot, kecske- és juhlábat a városokkal és vármegyékkel gyűjtette össze, és ezek ellenértékét betudatta az adójukba. Például 1640 májusában arról értesítette Besztercét, hogy a reá kivetett 20 q rongyot „az mint az előtt is, hatuan-hatuan pénzben be vetettük adoiokban". 71 1644. április 11-i keltezéssel fenn is maradt egy ilyen írás, amelyben Czikó 64 Herepei János: A gyulafehérvári fejedelmi nyomda történetéhez. In: Erdélyi Múzeum (A továbbiakban: EM.). XLVII. (1942). 374-377. - A fejedelem 1632-ben még Krakkóból volt kénytelen papirost hozatni. Történelmi Tár ( A továbbiakban: TTár.) 1899. 425. 65 A fentebbi adatokra lásd Herepei: i. m. In: MKvSz. LXXIII. (1957). 365. — Bogdán István: A magyarországi papíripartörténete, 1530—1900. Bp. 1963. 74. — Jenéi Ferenc: A Balassi-hagyaték történetéhez. In: ItK. LXX. (1966). 195. 66 Állami Levéltár, Kolozsvár: Beszterce város lvt. 118/1637. "Bogdán: i. m. 83., 112. 68 Beszterce lvt. 95/1638. 60 Uo. 98/1639. 70 Uo. 80/1641. 71 Uo. 85/1640.
