Levéltári Közlemények, 59. (1988)
Levéltári Közlemények, 59. (1988) 2. - Fábiánné Kiss Erzsébet: A csáktornyai (kanizsai) kamarai adminisztráció vázlatos története, 1673–1773 / 291–305. o.
FÁBIÁNNE KISS ERZSÉBET A CSÁKTORNYAI (KANIZSAI) KAMARAI ADMINISZTRÁCIÓ VÁZLATOS TÖRTÉNETE 1673-1773 A kamarai anyag gondozása során több ízben kerültem szembe a XVII. század második felében létezett csáktornyai adminisztrációval, anélkül azonban, hogy akár az iratok, akár a segítségül hívott szakirodalom 1 bármi közelebbit elárult volna keletkezéséről, működéséről, majd szinte nyomtalan eltűnéséről. A leginkább nyomasztó volt a semmibe markolás a szlavón adminisztráció vegyes anyagának rendelkezésével kapcsolatban, mivel számos adat utalt a csáktornyaival való szoros kapcsolatra, sőt, a szlavón adminisztráció kezdete és a kanizsai befejező tevékenységi szakasza — úgy látszott — egymást feltételezi: az egyik tisztázása feltétlenül kívánja a másikét. Mielőtt ez megnyugtató módon sikerült volna, az is kérdésessé vált, hogy a csáktornyait a török kiűzése után, az újszerzeményi területek igazgatására hozták létre, ugyanis elképzelhetőnek látszott, hogy újabb feladatot kapott egy már korábban is működő muraközi kamarai hivatal. E problémafelvető kérdések nyomán folytatott kutatásaink röviden a következőkben foglalhatók össze. Csáktornyáról a Zrínyi család jut óhatatlanul az ember eszébe, nevesebb egyéniségei: a XVII. században Zrínyi Miklós horvát bán és költő, valamint öccse, Zrínyi Péter, a boldogtalan sorsú horvát bán, akit összeesküvés vádjával végeztek ki 1671-ben Frangepán (Tersaczky) Ferenccel együtt, javaikat pedig elkobozták. 2 A birtokok óriási kiterjedésűek voltak; a tengerparti kikötőktől terjedtek horvát—magyar vidékeken át. Egy 1673 körüli becslés alapján közlünk egy összefoglaló kimutatást e birtokokról és értékükről, ami — az összeállítás saját érdekessége mellett — konkrétabbá teszi a későbbiekben e birtokokról elmondottakat is. 1 Palugyay Imre: A kapcsolt részek (Slavonia-Ooatia) történelmi- s jog-viszonyai Magyar-országhoz. Pozsony, 1863. (A továbbiakban: Palugyay); Mayer, Theodor-. Verwaltungsreform in Ungarn nach der Türkenzeit. Wien—Leipzig; 1911.; H. Pálffy Ilona: A kamarai igazgatás bevezetése a töröktől visszafoglalt területeken (Domanovszky Emlékkönyv) Bp. 1937. 474—487.; Tagányi Károly: A budai kamarai jószágkormányzóság hivatalai. 1686 — 1698. Magyar Gazdaságtörténeti Szemle, 1897. 411—419.; Nagy István: A magyar kamara 1686 — 1849. (MOL Kiadványai III/3.) Bp. 1971. 23 — 24.; Ember Győző: Magyarország közigazgatása 1711 — 1765. Levéltári Közlemények, 1983/1 — 2 1983/1-2. 25. 2 Zrínyi Péterről legújabban lásd: Barta János: Miért halt meg Zrínyi Péter? A Wesselényi-összeesküvés története. Bp. 1986.; Róla és az egész korszakról: Magyarország története 1526 — 1686. Főszerk. Pach Zsigmond Pál. Szerk.: R. Várkonyi Agnes. (Magyarország története tíz kötetben 3/2.) Bp. 1985. TV — V. fejezet.
