Levéltári Közlemények, 59. (1988)
Levéltári Közlemények, 59. (1988) 1. - IRODALOM - Nagy Ádám: Iványosi-Szabó Tibor: Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások. Bács-Kiskun megye múltjából VII. Kecskemét, 1985 / 183–187. o.
/ Irodalom 183 tükröződik a nagyszámú spanyol, portugál, francia, de a magyar vonatkozású levelekben is, amelyeket a pápa az országokban működő követeknek, különleges követeknek, kivizsgálóknak, megbízottaknak, és főmegbízottaknak hadvezéreknek küldött. A levelekből kirajzolódik a kor, az egyház lelki és politikai befolyása az egyes országok életébe, és az egyes országok között fennálló kapcsolatokról is fontos információkat kaphatunk. A Klaus Jaitner által válogatott pápai levelek gyűjteménye sok magyar vonatkozású iratot tartalmaz, hiszen — amint már említettük — VIII. Kelemen szívén viselte a török által elfoglalt Magyarország sorsát, és három ízben hadjáratot is indított Buda felszabadítására. A szerző által kiadott levelek is mind valamilyen vonatkozásban vannak ezzel a három hadjárattal. Különösen jelentősek azok a megbízói levelek, amelyekkel nem sokkal pápává választása után Attilius Amaltheot Erdélybe Báthori Zsigmondhoz, majd Alexander Kumulovicot Moldvába küldi, hogy a török elleni szövetségről tárgyaljanak. A pápa legfőképpen azonban II. Rudolf német-római császárt akarta a szent ügynek megnyerni. Ezt bizonyítja az az 1594. július 5-ón keltezett levél, amelyben Giovanni Doriának a magyarországi főmegbízottnak írt, hogy tárgyaljon a császárral egy közös pápai-császári hadsereg felállításáról. A levelek alapján képet kaphatunk a magyarországi hadiállapot további alakulásáról is, hiszen kiadásra került az a két, azon Giovanni Francesco Aldobrandininak írt levél, akit a pápa először Spanyolországba küldött segítségért, majd akit később a Magyarországra induló csapatok vezetésével bízott meg. A levelek között találunk továbbá három erdélyi nunciushoz írt levelet (Alfonso Visconti, Ludovico Anguissola, Germanico Manospina), amelyek megvilágítják Erdélynek Báthori Zsigmond uralkodása alatt átélt bizonytalan állapotát és azt a tényt, hogy a Szentszék milyen erkölcsi és anyagi áldozatokkal segítette a nehéz helyzetben levő országrészt. Kiadásra került továbbá három megbízólevél, amelyeket a pápa Geromino Matteucci, Buonvisio Buonvisi és Giacomo Serra magyarországi főmegbízottaknak írt, amelyekben az egyházfő a hadjáratokra vonatkozó utasításokat közli. — Az egyes pápai utasításokról és megbízólevelekről általánosságban elmondhatjuk, hogy azok, bár néhány ismétlődő formai elemet tartalmaznak, sok konkrét adatot is közölnek, amelyek eddig nem ismert történelmi epizódokkal ismertetnek meg bennünket. A kutatás folytatása és a pápai utasítások további közlése tehát magyar szempontból is elengedhetetlenül szükséges. Beran Ferenc IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR: GAZDASÁGTÖRTÉNETI ÉS DEMOGRÁFIAI FELDOLGOZÁSOK (BÁCS-KISKUN MEGYE MÚLTJÁBÓL VII.) Kecskemét, Bács-Kiskun megyei Levéltár, 1985. 503 p. A Bács-Kiskun megyei Levéltár kiadványai kilencedik sorozati tagjaként megjelent mű — mint alcíme is mutatja — gazdaságtörténeti ós demográfiai témájú tanulmányokat tartalmaz. Szó esik bennük pénzekről, mértékekről, árak és bérek alakulásaiéi, migrációról, és egy település népességéről, gazdálkodásáról. A különböző témák összefüggnek egymással, összetartó kapocs a viszonylag azonos időkeret: 1662 — 1790; a meghatározott földrajzi egység: Kecskemét és Nagykőrös; és mindezeken túl az, hogy a feldolgozás a fellelhető helyi forrásanyag adatait tárja föl és elemzi. Az sem kevésbé fontos tény, hogy a tanulmánykötet egyetlen szerző, Iványosi-Szabó Tibor levéltárigazgató munkája. Az ötszáz oldalas mű mintegy kétötöde adatsorokból és táblázatokból áll. A fennmaradó rész tartalmazza az értékeléseket, magyarázatokat. Nehéz eldönteni, jó-e ez az arány, vagy éppen fordítva lenne még jobb ? Ezzel nem kívánjuk kifogásolni egyik rész terjedelmét sem, sőt minden tekintetben üdvözöljük, mert az ilyen jellegű feldolgozások, adatok, adatsorok, cikkek, kiadványok hiányát kénytelenek vagyunk érzékelni. Nem véletlen tehát, hogy a szerző is mindegyik fejezet élén utal az adott segédtudomány eddigi hazai teljesítményére, miszerint egyik területen sem segítette munkáját sok alapos, iránymutató és példaadó minőségű mű. Szinte mindennapos és sajnos régi a panasz, hogy sem a pénzértékekről, sem az árakról és bérekről nem rendelkezünk kellő alapismeretekkel. Kecskemét és környéke XVII—XVIII. századi történetével kapcsolatban bizonyára megváltozik ez a kép, hiszen jelen kiadványban az alábbi tanulmányok jelentek meg:
