Levéltári Közlemények, 55. (1984)

Levéltári Közlemények, 55. (1984) 2. - Vörös Antal: A magyarországi bányaigazgatás szervezete, 1867–1945 / 141–225. o.

200 Vörös Antal c) Besztercebánya környékén volt az úrvölgyi bányahivatal, melynek hatásköre kiterjedt az óhegyi és úrvölgyi rézbányászatra, valamint a magurkai (Liptó m.) arany- és antimonbányászatra, és a besztercebányai kohóhivatal az alája tartozó ezüstkohóval, a tafovai kohóhivatal a tajovai és óhegyi kohókkal, valamint a besztercebányai rézpörólyde-hivatal, mely alá a pörölydén kívül még a pénzhengerde tartozott. d) a Rhónic környéki vasbányászatot a rhónici vasgyári hivatal vezette. Hatásköre kiterjedt a rhónici kincstári, a libetbányai és pojniki kincstári és társulati bányaművekre és kohókra. A rhónici vasbányák és kohók csoportja Zólyom és Gömör megyékben Rhónic, Bisztra, Tiszolc, Rozsnyó és Zeleznik mellett terültek el, összesen 80 bányatelekkel. Ezenkívül Rhónicon egy kohó és egy öntöde, Brezován kavaró- és hengerműhely, Polhorán olvasztó, Bisztrán pörölyde, Jaszenán kavaróműhely, Mostenicen pörölyde, Tiszolcon pedig olvasztó működött. A libetbányai vasműtelep, melyből 73 1/2 részt tartott a kincstár saját kezében, állt a Libetbányán lévő bányákból (3 bányatelek) és olvasztóból és a Vaiszkován lévő kavaró és pörölydéből. A pojnjki vasműtelephez, melynél a kincstári 80 1/2 rész volt, a pojniki bánya (2 bányatelek) és olvasztó, továbbá a besztercei pörölyde és kavaró tartozott. 2. A szomolnoki bányaigazgatóság hatásköre alá az Aranyidkán (Abaúj m.) és Szomolnokon (Szepes m.) lévő bánya- és kohótelepek és bányakincstári uradalmak és erdőségek tartoztak. Ezeken kívül a kincstárnak 2 1/2 bányarésze volt a máriatárnai (Dobsina) magántársulati bányatelepen. A bányaigazgatóság alatt a szomolnoki bányahivatal és az aranyidkai bányahivatal működött, előbbi a szomolnoki réz- és ezüstbányászatot, az utóbbi pedig az aranyidkai aranybányászatot igazgatva. 3. A nagybányai bányaigazgatóság hatásköre a Szatmár megyében lévő kincstári bánya- és kohótelepekre, erdőkre és jószágokra, a Kővárvidéken lévő Kapnikb anyára, a Belső-Szolnok megyében fekvő Oláhláposbányára és Rojahidára (Poduruoji), továbbá a Naszód környékén levő bánya- és kohótelepekre, s végül a sztrambulyi erdőhivatalra terjedt ki. Az igazgatóság alatt az alábbi bánya- és kohóhivatalok működtek: a) A felsőbányai bányahivatal, mely a nagybányai bányákra és rézkohókra ügyelt fel. b) Az alsófernezelyi kohóhivatal alá az ottani kohók tartoztak. c) A kapniki bányahivatal irányítása alatt az ottani 42 bányatelekből álló bányaművek, 10 zúzda, egy ezüstkohó tartozott. d) A kereszthegyi bányamüvezetőség az ottani arany- s ezüstbányászatot vezette (11 bányatelek). d) A láposbányai kohóhivatal alá az ottani ezüst- és rézkohó tartozott. f) A Nagybányán lévő veresvízi bányaművezetőség a veresvízi bányászatot irányította. g) Az oláhláposbányai bányahivatal alá az ottani bányák (6 bányatelek) és több zúzda tartozott. h) A rójahidi vasgyári hivatal a rójahidi vasbányákat és olvasztót vezette. i) A rodnai bányahivatal alá a helybeli bánya és néhány zúzda tartozott. 4. A máramarosi bányaigazgatóság hatásköre alá három sóbánya (Rónaszék, Szlatina, Sugatag), két vasgyár és az összes máramarosi katonai- és kincstári uradalmak erdőségei és egyéb javai tartoztak. A fejérpataki vasgyári hivatal igazgatása alatt a fejér-