Levéltári Közlemények, 55. (1984)

Levéltári Közlemények, 55. (1984) 2. - Vörös Antal: A magyarországi bányaigazgatás szervezete, 1867–1945 / 141–225. o.

152 Vörös Antal általános közigazgatástól. Az egész országot hat bányakerületre osztották, s élükön a Besztercebánya, Buda, Kassa, Nagybánya, Zalatna és Oravica székhelyekkel működő bányakapitányságok álltak. (A Horvát-Szlavonországra illetékes zágrábi bányakapitánysággal nem foglalkozunk.) Az abszolutizmus korában kialakított kerületek a kiegyezés után, némi területi módosítással továbbra is fennmaradtak. 1867. április 24-én a földművelés- ipar- és kereskedelemügyi miniszter 1002. számú rendeletével a kassai bányakapitányság székhelyét Szepes-Iglóra helyezte át. 1871-ben a budai és a besztercebányai bányakapitányságok hatósági területének a rendezésére került sor. Ez alkalommal a földművelés- ipar- és kereskedelemügyi miniszter július 22-én 7520. sz. alatt kiadott rendeletével Esztergom megyének párkányi járását és Komárom megyének csallóközi és udvardi járásait, melyek addig a besztercebányai bányakapitányság hatósági területéhez tartoztak, augusztus 1-től a budai bányakapitányság területéhez csatolta. E rendelet következtében tehát Esztergom és Komárom megyék egész területe bányaigazgatási téren a budai bányakapitányság alá került. A fennállott hét bányakapitányság hatósági területei a következőképp oszlottak meg: 1. Budapesti bányakapitányság: Baranya, Borsod, Csongrád, Esztergom, Fejér, Győr, Heves, Jász—Nagykun—Szolnok, Mosón, Pest—Pilis-Solt—Kiskun, Komárom, Somogy, Tolna, Sopron, Zala, Vas és Veszprém megyék, továbbá Fiume város és kerülete. 2. Besztercebányai bányakapitányság: Árva, Bars, Hont, Liptó, Nógrád, Nyitra, Pozsony, Trencsén, Túróc és Zólyom megyék. 3. Szepes-Iglói bányakapitányság: Abaúj-Torna, Gömör, Sáros, Szepes. Ung és Zemplén megyék. 4. Nagybányai bányakapitányság: Arad megye a nagyhalmágyi járás kivételével, továbbá Békés, Bereg, Bihar, Csanád, Hajdú, Máramaros, Szabolcs, Szatmár, Szilágy és Ugocsa megyék. 5. Zalatnai bányakapitányság: Arad megye nagyhalmágyi járásának területe, és Alsó-Fehér, Beszterce-Naszód, Brassó, Csík, Fogaras, Háromszék, Hunyad, Kis-Küküllő, Kolozsvár, Maros-Torda, Nagy-Küküllő, Szeben, Torda-Aranyos és Szolnok-Doboka megyék. 6. Oravicai bányakapitányság: Bács-Bodrog, Krassó-Szörény, Temes és Toron tál megyék. Ez a bányakapitánysági szervezet már változatlanul állt fenn 1918-ig, a monarchia összeomlásáig. A bányakapitányságok élén a bányakapitány állt, kit ugyanazon jogok illettek meg, mint bármely más igazgató hatóság főnökét. Mint hivatalvezető intézte tehát a kapitányság személyzetének szolgálati ügyeit, beleértve egyes bányakapitányságok kirendeltségeként működő bányabiztosságokét is, irányította a hivatal munkáját és gondoskodott a teendőknek a személyzet közötti felosztásáról, valamint a határidők betartásáról. Ellenőrizte az iktató, kiadó és irattár munkáját, szükség esetén kiküldetéseket rendelt el. A kiadványozási jog mint a hivatal főnökét a bányakapitányt illette, akadályoztatása vagy távolléte esetén azonban a felsorolt feladatokról helyettesének kellett gondoskodnia.