Levéltári Közlemények, 50. (1979)

Levéltári Közlemények, 50. (1979) 2. - Moess Alfréd–M. Román Éva: Megyei és városi physicusok Magyarországon a XIX. század fordulóján / 291–310. o.

MEGYEI ÉS VÁROSI PHYSICUSOK MAGYARORSZÁGON 297 kialakulóban levő ún. első bécsi orvosi iskola a korábbiaknál nagyobb mértékben vonzotta a hallgatókat, és éreztette hatását a nagyszombati—budai-pesti egyetem orvosi karán is. A nagyszombati, Ül. budai, később pesti egyetemen oklevelet szerzett orvosok névsora teljes egészében ismeretes.

16 Az itt felsoroltakból 170 orvos töltött be 1790—1830 között megyei vagy városi physicusi állást. Közülük 148 volt biztosan magyarországi születésű (adatok hiánya vagy azok megbízhatatlan volta miatt hat személy születési helye bizonytalan). Volt ezen felül négy szlavóniai, egy horvátországi és egy erdélyi születésű physicus. Ez utóbbi a jeles Benkő Sámuel, Borsod megyei physicus, aki Miskolc városáról írt topográfiai munkáján kívül nyomtatásban is megjelent meteorológiai megfigyeléseivel tűnt ki. Meglepően nagy a magyar orvosegyetemet végzett külföldiek száma; ezek közül az idők folyamán tízen kaptak Magyarországon physicusi állást: 2 bécsi, 2 morvaországi, 3 csehországi, 2 sziléziai és 1 nürnbergi születésű. Az 1777 előtti időtől (Nagyszombat) — 1830-ig végzett, később physicusi állást betöltő orvosok születési helyének területi megoszlását - a fentebb megjelölt tájegységeket alapul véve — az alanti táblázat mutatja be: Orvosi tanulmányok elvégzésének éve Felsőmagyarországi Dunántúli Alföldi Délmagyarországi Összesen származású 1777 előtt 8 3 2 13 1778-1787 2 13 4 19 1788-1797 6 7 11 1 25 1798-1807 15 11 11 2 39 1808-1817 16 5 9 1 31 1818-1829 10 1 7 1 19 1829-ig összesen %-os megoszlás 57 39% 40 27% 44 30% 5 4% 146 100% Felső-magyarországi születésűek vannak tehát viszonylag legtöbben, a dél-magyarországiak száma minimális, alföldiek és dunántúliak nagyjából egyforma arányban vannak képviselve. A dunántúliak - közéjük tartoznak a budai születésűek is - 1777—1807 között szerepelnek nagy számban, 1798-tól fogva már a felső-magyarországiak adják a legnagyobb kontingenst; az Alföld 1788-tól van erőteljesebben képviselve. 1 *Z>/\ Hó'gyes Endre: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi karának múltjáról és jelenéről. Budapest, 1896. Sajnos az orvosok nevét és lakhelyét a mű gyakran annyira hibásan közli, hogy azonosításuk számos esetben csak más források adataival történt egyeztetés révén volt lehetséges.