Levéltári Közlemények, 48–49. (1978)

Levéltári Közlemények, 48–49. (1978) - Bölöny József: Közös miniszterek - horvát bánok - fiumei kormányzók, 1867–1918 / 123–164. o.

142 Bölöny József Hohenwart-kormányban 1870. június 30.-1872. január 15. (1871. november 25-től ideiglenesen), ideiglenesen az osztrák minisztertanács elnöke is 1871. október 30.-1871. november 25., közös pénzügyminiszter 187 2. j anuár 15.-1876. j únius 11., haláláig. John Xavéri Ferenc (1857. júl. 17-től) báró (Brück an der Leitha, 1815. nov. 20. - Bécs, 1876. máj. 25.): mint százados a katonai Mária Terézia-rend lovagja, ezredes és ezredparancsnok 1857-től, a 6. hadtest vezérkari főnöke Dél-Tirolban 1859-től, mint vezérőrnagy, a déli (itáliai) hadsereg vezérkari főnöke 1860-tól Benedek, majd Albrecht főherceg mellett 1866. szeptember 7-ig, Custozza után altábornaggyá nevezték ki, a katonai Mária Terézia-rend középkeresztese 1866. szeptembertől, birodalmi (osztrák) hadügyminiszter ideiglenesen 1866. szeptember 7-től, véglegesen 1866. október 30.-1867. december 30., valóságos belső titkos tanácsos 1866. október 30-tól, a birodalmi tanács urakházának élethossziglan kinevezett tagja 1867. május 8-tól, közös hadügyminiszter 1867. december 24.-1868. január 18., a táborkari törzs (táborkar) főnöke (vezérkari főnök) 1868. január 20.-1869. március 27. és 1874. júniusl4.-1876.május 25.,gráci parancsnokló tábornok 1869.március 27.-1874. június 14., táborszernagy 1873. április 23-tól. KáUay Béni; névváltozat: Kállay Benjamin (Pest, 1839. dec. 22. - Bécs, 1903. júl. 13.): történetíró, diplomata; belgrádi osztrák-magyar főkonzul és diplomáciai ügynök (ügyvivő) 1868. április 8., I. oszt. főkonzul ugyanott 1869. március 2.-1875, országgyűlési képviselő 1875. augusztus 7.-1878. június 30., osztrák-magyar képviselő az európai kelet-ruméliai bizottságnál, rendkívüli követi és meghatalmazott miniszteri címmel és jelleggel felruházva 1879. június 20., a közös külügyminisztériumban negyedik rangosztályú osztályfőnök 1879. szeptember 20-tól, harmadik rangosztálybeli első osztályfőnök 1880. december 1.-1882. június 4., valóságos belső titkos tanácsos 1881. április 16-tól, a közös külügyminisztérium közvetlen vezetését folytatja 1881. október 12.-1881. november 20., közös pénzügyminiszter 1882. június 4.-1903. július 13., haláláig, a Szent István-rend középkeresztese 1872-től, nagykeresztese 1898. november 30-tól, a MTA levelező tagja 1878. június 14-től, rendes tagja 1888. május 4-től, tiszteleti tagja 1890. május 8-tól, a budapesti tudományegyetem államtudományi tiszteletbeli doktora 1896. május 3-tól. A több mint 21 évig tartó minisztersége példa nélkül áll a Monarchiában. Kálnoky Gusztáv gróf, kőröspataki (Lettowitz, Morvaország, 1832. dec. 29. - Prödlitz, Brünn mellett, 1898. febr. 13.): székely főnemesi családjának az atyja által házassága révén alapított morvaországi ágából származott; huszárfőhadnagy 1854-től, követségi titkár a londoni osztrák nagykövetségen 1860-tól, tiszteletbeli követségi tanácsos, valóságos követségi tanácsos 1.868. december 24-től, rendkívüli követi és meghatalmazott miniszteri címmel és ranggal 1871. április 15-től, szám fölötti alezredes a 3. sz. huszárezrednél, a hadseregi létszámba áthelyezés és alkalmazásában meghagyás mellett ezredessé kinevezve és ezredparancsnok 1872. október 31-től, vezérőrnagy 1879. július 11-től, koppenhágai osztrák-magyar követ 1874. február 6.-1880. január 26., valóságos belső titkos tanácsos 1880. január 26-tól, szentpétervári osztrák-magyar nagykövet 1880. január 26.-1881. november 20., közös külügyminiszter, megbízva egyúttal a közös minisztertanács elnöklésével 1881. november 20.-1895. május 16. (a május 2-i lemondását nem fogadta el az uralkodó május 6-án), a Szent István-rend nagykeresztese 1883. december 25-től, altábornagy 1884. november 1-vel, lovassági tábornok 1891. november 1-vel, az aranygyapjas-rend lovagja 1887. április 25-től, a Szent István-rend nagykeresztjéhez a gyémántokat kapja 1895. május 16-án. Osztráknak számított. Koller Sándor báró (Alexander Freiherr von Koller) (Prága, 1813. jún. 3. - Baden bei Wien, *1890. máj. 29.): huszárkapitány 1848-tól, ezredes 1851-tői, vezérőrnagy 1859-től, részt vett az itáliai hadjáratban, altábornagy 1866-tól, további rendelkezésig a cseh királyságban a helytartóság vezetője 1868. október 1.-1870. május 11., másnemű alkalmaztatásáig rendelkezés alatti létszámban marad, valóságos belső titkos tanácsos 1869-től, a pozsonyi 14. hadosztály parancsnoka és pozsonyi térparancsnok 1870. október 12-től, prágai parancsnokló tábornok és helytartó a cseh királyságban 1871. október 28.-1874. június 14., lovassági tábornok 1873. április 23-tól, közös hadügyminiszter 1874. június 14.-1876. június 20., nyugalomba helyezve, a 8. sz. huszárezred főtulajdonosa 1875. január