Levéltári Közlemények, 48–49. (1978)
Levéltári Közlemények, 48–49. (1978) - FORRÁSKÖZLÉS - Lakos János: A földművelésügyi miniszter belgrádi szaktudósítójának működése, 1911–1914 / 215–243. o.
222 Lakos János fölutaztam a budapesti gazdakongresszusra, 3 ' azután pedig Törökországba utaztam, ahol az egész május hónapot töltöttem. Júniusban a már többször említett tájékozó tanulmányutakon kívül Wildner dr. belgrádi konzulunkkal tettem egy körutat, amely Szmederovo - Pozsarevác, Velika Plana, Tyuprija városokra, továbbá a két állami állattenyésztő gazdaságra, Dobricsevora (szarvasmarha-, sertés- és juhtenyésztés) és Lyubicsevóra (lótenyésztés) terjedt ki. Irodai elfoglaltatásomat a kereskedelmi ügynökségek jelentéseinek, törvényhozási előterjesztéseknek, a mezőgazdaságot érdeklő ministeri rendeleteknek földolgozása, és egyes bennünket mezőgazdasági szempontból vagy e szempontokra kiható általános politikai szempontból érdeklő lapközlemények adták. Felsőbb hatóságomtól október hó elején rendeletet kaptam az iránt, hogy tegyek jelentést a műtrágyaárakról és fogyasztásról működésem területén. Ez ügyet tehát behatóbb tanulmány alá kellett vennem úgy Belgrádban, mint Konstantinápolyban, ahol a szeptember és október hónapok egy részét töltöttem. Az információk megszerzése szinte egyénenkénti nyomozó munkát igényelt. Ez év őszén még három nagyobb kérdés vette igénybe figyelmemet és tanulmányozó munkámat. Az egyik volt a szerb-bolgár közeledés, 3 * melynek éle Monarchiánk ellen volt irányítva; a másik a prahovói szerb kikötő építése orosz égisz alatt és tőkével, szintén a mi dunai forgalmunk károsítására törő célzattal; 3 ' a harmadik a szerb erdőgazdaság. Ez utóbbival Vászity úr, a szerb erdészeti főnökkel tett gyakoribb utazásaim alkalmával ismerkedtem meg, s azután megkaptam tőle egy részletes ismertetést, melyet a brüsszeli kiállítás 40 alkalmára készített. E terjedelmesebb munkálatot szükségesnek találtam egész terjedelmében lefordítani és fölterjeszteni. Ez év szeptemberében a közgazdasági ministeri székbe egy egyszerűbb, de a jó középbirtokos jellegzetes tulajdonával bíró gazda került Kapetánovics úr személyében. (Elődje egy gymnásiumi tanár volt, aki a mezőgazdasági kérdéseket nem ismerte és az idevágó ügyek közül csakis a vízjog érdekelte, aminek a rendezése iránt törvényjavaslatot is dolgoztatott ki, s egypárszor eszmecserébe bocsátkozott velem a vízszabályozásokról. Idevágó hivatalos kiadmányainkat hozzá juttattam.) Kapetánovics úr különös érzéket mutatott az állattenyésztés fejlesztése iránt. Részletesen informáltatta magát általam a nálunk tett intézkedésekről és az elért eredményekről. Föl is emeltette a tenyészállatok beszerzésére szánt addigi kereken 80 000 dináros hitelt egy félmillió dinárral, mely utóbbi többlet főleg nyugati fajta tenyészbikák importálására lett volna szánva. Közölte velem, hogy nálunk is szándékozik bevásároltatni. Az év folyamán teljesen kialakult munkatervem, munkaköröm és időbeosztásom. Az érdekelt tényezőkkel való megegyezés alapján rendszeres heti információs tárgyalásaim beosztása a következő volt: Kedden: követségünk, szükség esetén az az idegen követség, melyet követünk információs forrásul az illető kérdésben megjelölt; Szerdán: konzulátus; kereskedelmi és iparkamara; Csütörtökön: közgazdasági és külügyministerium; szerb országos gazdasági egyesület és mezőgazdasági szövetkezeti központ. (Ez utóbbinak igazgatójától, Avramovity úrtól kaptam a legmegbízhatóbb és legtájékoztatóbb információkat a belső gazdasági helyzetről.) 31 A IX. Országos Gazdakongresszus 1911. május 6—8. között ülésezett Budapesten. Németh a vitában fel is szólalt: a Belgrádban és más szerb városokban létesített vágóhidak működését ismertette és szorgalmazta ilyenek létesítését Magyarországon. Gazdasági Lapok, 1911. május 14. 337.1. 3S Az 1903-as szerb dinasztiaváltás után 1904-ben már voltak jelei a szerb-bolgár közeledésnek, 1905-ben vámuniós szerződést is kidolgoztak, de az sohasem lépett életbe. Bosznia-Hercegovina annektálása után kezdtek kibontakozni egy Oroszország sugallta Monarchia-ellenes Balkán-szövetség körvonalai, amely eredetileg Törökországot is magában foglalta volna. Törökország azonban inkább a német-osztrák—magyar blokkhoz közeledett, ami miatt a szövetkezés éle végül közvetlenül Törökország ellen irányult. E politikai és katonai szövetség alappillérét az 1912-ben megkötött szerb—bolgár egyezmény adta. Niederhauser Emil: Forrongó félsziget. Bp., 1972. 135. 1. és Dr. Balanyi i. m. 290-291. I. Ezzel párhuzamosan erős mozgalom indult meg szerb és bolgár körökben egyaránt a közeledés gazdasági téren való előmozdítására. L. a 49., 53. és 75. jegyzeteket! 39 L. a 48., 55., 59. és 94. jegyzeteket! 40 Az 1910. évi brüsszeli világkiállításról van szó.
