Levéltári Közlemények, 48–49. (1978)
Levéltári Közlemények, 48–49. (1978) - FORRÁSKÖZLÉS - Lakos János: A földművelésügyi miniszter belgrádi szaktudósítójának működése, 1911–1914 / 215–243. o.
A földművelésügyi miniszter belgrádi szaktudó diójának működése (1911-1914) 217 A szaktudósítóknak, segéd-szaktudósítóknak fontos szerep jutott az önálló magyar külképviselet megteremtésében, amikor 1919-1920-ban jó néhányukat (Nemeshegyi Oszkár, Moldoványi Sándor, Hory András, Than Albin) a Külügyminisztérium státusába helyezték át. 1 ' A szaktudósítók között például magasrangú minisztériumi tisztviseló'k (báró Malcomes Jeromos, báró Podmaniczky Gyula, Dobokay Lajos, Németh József stb.), volt fó'ispán (Szinnyei-Merse István), nagybirtokos (Gaal Gyula), mezőgazdasági múzeumi őr (Paikert Alajos) mellett megtaláljuk György Endre közgazdasági írót is, aki 1900-1905 között Londonban működött, és tudósítói posztját a Fejérváry-kormányba történt földművelésügyi miniszteri kinevezése miatt hagyta ott. Általában képzett, szélesműveltségű szakemberek voltak a szaktudósítók, nem egy közülük a későbbiekben komoly karriert futott be. 1 a A Balkán-félsziget közelsége, exportra termelő mezőgazdasága és nem utolsósorban mint gazdasági és politikai behatolásra régen kiszemelt terület kezdetektől fogva számot tarthatott a FM érdeklődésére, a szaktudósítói hálózat szempontjából is. Már a szaktudósítói állomáshelyek első tervezete (1897. október 27-i minisztertanácsi ülés) számításba vette Belgrádot. 13 Később - a pénzügyi keret szűkössége miatt - a FM egyelőre lemondott eredeti elgondolásáról, és csak 1908-ban került sor először belgrádi saktudósító kiküldésére. Ekkor április 1-i hatállyal az 1902-től Münchenben, Genfben és Zürichben működött Leitgeb Imre földbirtokost, királyi tanácsost helyezték ide, Szerbiára és Bulgáriára kiterjedő illetékességgel. Az intézkedést az év márciusában megkötött és szeptemberben ideiglenesen életbelépett osztrák—magyar-szerb kereskedelmi szerződés különösen aktuálissá tette. 14 A Bosznia-Hercegovina bekebelezését eredményező un. annexiós válság következtében Szerbiával megromlott viszony Leitgeb működésének megkezdését 1908 szeptemberére tolta ki: ehó 3-án érkezett Belgrádba. 1 s Munkáját az igen nehéz körülmények, az armexió, a vámháború okozta magyarellenes és háborús hangulat nagymértékben akadályozta. Családja folytonos inzultálásoknak volt kitéve, még testi épsége is többször veszélyben forgott. A rendkívüli helyzet annyira megviselte idegeit, hogy 1910 szeptemberében áthelyezését kérte. A kérelmet a FM teljesítette és 1911. január 1-vel Leitgeb Bukarestbe kapott szaktudósítói megbízatást. 16 A Leitgeb távozásával megürült belgrádi állomáshely betöltése nem váratott magára, mert a minisztérium a rövidesen életbelépő új szerb kereskedelmi egyezmény hatásainak figyelése és a Törökországgal tervezett új szerződés megfelelő előkészíthetése végett mindenképpen megbízható informátort akart a Balkánon tartani. 1910. november 30-án már megindították a szabályszerű kiküldetési eljárást, a miniszterelnök és a közös külügyminiszter hozzájárulásának kikérésével. A jelölt Németh József FM osztálytanácsos, az állattenyésztési és havasgazdasági főosztály főnöke volt. Németh József egyenesvonalú minisztériumi karriert futott be. 1865-ben született, a budapesti tudományegyetem elvégzése és az államtudományi államvizsga letétele után 1887-ben a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztériumban kezdte szolgálatát fizetéstelen segédfogalmazóként. 1893-ban a FM-ban fogalmazó, 1895-ben segédtitkár, 1898-ban titkár, 1906-ban valóságos miniszteri osztálytanácsos. Jelentős szakirodalmi munkásságot fejtett ki, többször járt külföldön (tanulmányúton és kongresszuson), kalauzolt külföldi látogatókat. Jellemzése szerint széles körű műveltséggel rendelkezett. 1 7 Szaktudósatói kirendelése ellen a miniszterelnök és a külügyminiszter nem tett észrevételt, és így 1910. december 28-án megfogalmazhatták kiküldési rendelvényét Működési területéül Leitgebétől eltérően Szerbiát és Európai-Törökországot jelölték ki. Közlendő jelentése beszámol kapott feladatairól, ezért e helyen erről nem szükséges megemlékeznem. Rendes fizetésén (évi 8400 korona) felül 1 ' OL - K 178 - 1919 - 2933., 4080., 5639., 6179. 12 PL: N. Kiss Sándor a 30-as években mint rk. követ és meghatalmazott miniszter tevékenykedett a külszolgálatban (OL - K 178 - 1939 - 3825); Paikert Alajos 1930-ban FM államtitkárként vonult nyugdíjba. Vö. Ki kicsoda? Kortársak Lexikona, Béta RT. Én., 613.1. 13 OL — K 27 - 1897. október 27-i minisztertanács jegyzőkönyve. 14 OL - K 184 - 1925 - 54 - 31154 (131/908). ,5 Uo. (9004/908). 16 Uo. (8027/910), (10261/910). ' 7 OL - K 184 - 1918 - 54-49817 (9688/910).
