Levéltári Közlemények, 48–49. (1978)

Levéltári Közlemények, 48–49. (1978) - Bölöny József: Közös miniszterek - horvát bánok - fiumei kormányzók, 1867–1918 / 123–164. o.

Közös miniszterek - horvát bánok - fiumei kormányzók (186 7-1918) 131 szerződésben ismerte el. Ferenc József a közös pénzügyminiszter ellenjegyzése mellett 1910. február 17-én adta ki a Bosznia-Hercegovina alkotmányának nevezett törvények sorozatát. Az 1910. évi tartományi statútum 1. § -ában nemcsak kifejezetten kimondja, hogy Bosznia és Hercegovina az 1880. évi törvények értelmében a közös minisztérium felelős vezetése és főfelügyelete alatt áll, hanem még azt is külön kiemeli, hogy az ezen területek igazgatására hivatott tartományi kormány és a tartományi főnök a bosnyákhercegovinai tartományi igazgatás vezetésével megbízott közös minisztériumnak van alárendelve és egész hivatalos tevékenységéért annak felelős. A közös pénzügyminisztert tehát hármas hatáskör illette meg az annektált tartományok igazgatása tekintetében: annak vezetése és irányítása, a tartományi igazgatás közvetlen vezetésével megbízott tartományi kormány feletti főfelügyelet, s végül a tartományi kormány esetleges felelősségre vonása. Az 1878-ban okkupált (megszállt és igazgatott), majd 1908-ban annektált (bekebelezett) tartományok Ausztriának és Magyarországnak közös tartományaivá váltak, ezért igazgatásuk is közös volt. Hofmann báró közös pénzügyminiszter, aki ebben a minőségében első ízben volt Bosznia és Hercegovina ügyeinek a legfőbb központi vezetője, eredeti hasonlattal „államjogi servitus"-nak nevezte az okkupált tartományoknak a Monarchiához való viszonyát. Az 1880 és 1918 között történt közös pénzügyminiszteri kinevezések nem említik meg külön a miniszternek, illetve minisztériumnak ezt a hatáskörét, kifejezetten hangsúlyozza azonban ezt az uralkodó egy ideiglenes megbízatás tárgyában Ischlben 1903. július 14-én kelt és Goluchowski külügyminiszterhez intézett kéziratában. „Kállay Benjámin közös pénzügyminiszterem elhalálozása következtében indíttatva érzem magamat, hogy önt közös pénzügyminisztériumom vezetésével, valamint Bosznia és Hercegovina ügyeinek legfelső központi vezetésével ideiglenesen megbízzam." Ugyanígy fogalmaz a július 24-én hozzá intézett kézirat: „Midőn Önt közös pénzügyminisztériumom és Bosznia-Hercegovina ügyeinek ideiglenes legfőbb központi vezetésétől felmentem és közös pénzügyminiszteremmé báró Burián Istvánt . . . kinevezem ..." Ugyanígy ír az uralkodó Burián külügyminiszter ideiglenes megbízásakor a közös pénzügyminisztérium vezetésével 1916. október 28-án és felmentésekor a közös pénzügyminisztériumvezetése alól 1916. december 2-án. A közös pénzügyminisztérium Bosznia-Hercegovina ügyeit az elnöki irodán kívül három osztályban intézte, melyek összesen tíz ügyosztályra tagozódtak. A közös miniszterek kinevezése alkotmányjogilag aggályosan, formailag pedig rendszertelenül történt. Wekerle első miniszterelnöksége idején kísérletet tett bizonyos fokú alkotmányos befolyás érvényesítésére, amit azonban Ferenc József a Goluchowski külügyminiszteri kinevezésekor tett nyilatkozatában a legridegebb formában utasított vissza: Magyarországnak is tudnia kell, hogy a közös miniszterek kinevezése a korona joga, s ő személyesen, a miniszterelnökök megkérdezése nélkül cselekszik. (Vö. az 1895. június 1-í közös minisztertanácsi jegyzőkönyvvel.) A kinevezésekről azonban egyidejűleg mindig értesítette mindkét ország miniszterelnökét. Az ellenjegyzést elvileg gyakorolhatta a lelépő miniszter vagy az akkor kinevezett utóda is. Gyakorlatilag azonban a kezdeti évtizedekben egy másik közös miniszter ellenjegyzésével történtek a felmentések és kinevezések. A magyar miniszterelnöknek szóló értesítéseket maga a címzett jegyezte ellen. 9*