Levéltári Közlemények, 41. (1970)
Levéltári Közlemények, 41. (1970) 2. - Fallenbüchl Zoltán: A Magyar Kamara tisztviselői a XVIII. században / 259–336. o.
290 Fallenbüchl Zoltán Korabinszky Kempelen Farkas tanácsos és Szurkovics Miklós alszámvevőmester mellett még őt említi, mint olyan kamarai tisztviselőt, kinek könyvtára Pozsonyban általános feltűnést keltett. 181 Növénygyűjteményét halála után leánya — maga is festő — Londonba adta el. 182 Bizonyos, hogy az egyházi és az iskolai élet terén sem volt hatás nélkül a hivatalok, kivált a Kamara nagyszámú tisztviselőjének jelenléte Pozsonyban. Alapítványaikat, saját és családjaik részvételét a város hitéletében és oktatási ügyében az elsődleges városi levéltári források ismerete nélkül csak hézagosan rekontsruálhatjuk. Kétségtelen azonban, hogy a Kamara katolikus jellegét Mária Terézia egész uralkodása alatt megtartotta. Templomok építéséhez mind a Kamara hivatalosan, mind tisztviselői egyénileg is hozzájárultak. A Kamarának a hetvenes években Pozsonyban már külön építészeti hivatala van, s ez az egyházi épületek mellett, melyek építéséhez a Kamara is segítséget nyújt, már egész apparátusával dolgozik a kamarai birtokok, újonnan telepített területek világi célú középületekkel való ellátásán is. Az ilyen munkák feltételezik alapos műszaki képzettségű emberek jelenlétét a tisztviselők soraiban is. „Delineatio"-k készítése, térképezés, felmérési alapismeretek, műszaki rajzkészség eddig sem voltak idegenek a hivatalnokok előtt. Most azonban komoly felkészültségű térképész- és másológárda működik a Kamara keretén belül, részint szerződéses viszonyban vele. A Szempczen nevelt diákok szép térképeket készítenek azokról a területekről, ahol a Kamara közreműködésével nagyszabású építőmunka indul meg. Nem maradhat itt említés nélkül Freüdhoffer Antal, a Kamara érdemes tisztviselője, akinek intenciójára szerzi be a hivatal Bécsből a térképezéshez szükséges, eddig inkább csak a katonák által ismert és használt műszereket. 183 Mária Terézia halálával és II. József trónra lépésével a helyzet megváltozik. Ha a változás nem is rögtön kezdődött, de annál mélyebbre ható volt. A trónra lépő császár közigazgatási reformjai a pénzügyigazgatást sem hagyták érintetlenül. A Kamara személyzetében az első időkben létszámemelkedés nincs, inkább csökkenés tapasztalható. Radikális átalakulásra a Helytartótanács és a Kamara összevonásakor került sor. Az idősebb tisztviselők, olyanok is, akik még szolgálhattak volna, nyugállományba kerültek, másokat a kamarai adminisztrációkba helyeztek. Míg Mária Terézia idején ezeket jobbára helyi elemekkel vagy volt testőrökkel egészítették ki — így került például Fonyó testőr a bácsi kamarai adminisztrációhoz 184 —, addig II. József a vidéki hivatalok adminisztrációs színvonalának emelésére a központ tisztviselőiből helyezett oda. A növekvő abszolutizmus személyzeti ügyvitelére jellemző, hogy az 1780-ban működött 23 tanácsos közül 1784-ig csak 13 maradt meg, de ezek közül is három (Splényi, Batthyányi János és Orczy László) az admi181 Korabinszky, J. Matthias: Geographisch-historisches- u. Producten Lexikon des Königreichs Ungarn. Pressburg, 1786. 569. p. 182 Növényrajzai közül többet az Országos Széchényi Könyvtár őriz. (Stettner Gábor virágfestései. 42 db. DM 340.) 183 Freüdhoffer már 1774-ben javasolta, hogy a terepfelméréshez szükséges körzőket, mérőasztalokat, másolófelszerelést (az ún. ,,gólyacsőr"-t) Bécsből hozassa a Kamara a Voigtländer cégtől. (OL, MKL, Officinalia seu Rationistica 1774 június 61 sz.) Kérése meghallgatásra is talált. Néhány év múlva a bánáti felméréseknél már a bécsi cég finommechanikai készítményeit használták a térképészek. (Ld.: Irmédi-Molnár László: A Magyar Kamara térképező munkálatai a Temesközben 1780-tól 1859-ig. Térképtudományi Tanulmányok (Studia Cartologica) 1956—1958. [Bp., 1958], 79 — 80. 1.) 184 Hellebronth i. m. 150. 1., 339. sz.
