Levéltári Közlemények, 39. (1968)

Levéltári Közlemények, 39. (1968) 2. - KRÓNIKA - Balázs Péter: A magyar állami levéltárak 1967-ben / 341–358. o.

Krónika 347 tikus osztály a referenciák átszervezése és az ideális raktári rend kialakítása érdekében hajtott végre jelentősebb raktárrendezést. A Fővárosi Levéltárban többszöri anyagátrakást végeztek a városházi raktárakban, és új helyükre kerültek az anyakönyvi másodpéldányok. Egerben a községek 1950 előtti iratait fondjegyzek szerinti rendben helyezték el. Esztergomban Esztergom város 1848—1872. évi és a polgármesteri hivatal 1872—1950. évi iratainak raktári átrendezését végezték el. A Győri Állami Levéltár mosonmagyaróvári részlegében tűzeset, valamint a villanyvezetékek korszerűsítése miatt kellett — terven kívüli — anyagátrakásokat végezni. Gyulán új kutatószoba kialakítása és az adófőkönyvek selejtezése utáni helynyerés kapcsán került sor nagyobb arányú raktárprofilozási munkákra. Kecskeméten a tanácstól és más levéltáraktól átvett nagy mennyiségű irat elhelyezéséről, Miskolcon az anyakönyvi raktár teljes és a városi raktár részleges kiürítéséről kellett gondoskodni. Pécsett részben raktári átcsoportosítást végeztek, részben a még kupacolt iratokat helyezték állványokra. Jelentős munka volt a Baja városi levéltár szállításra való előkészítése is. Sátoraljaújhelyen a községi és iskolai iratok egy-egy raktárba való elhelyezése érdekében végeztek átcsoportosítást. Sopronban a férőhely gazdaságosabb kihasználása céljából átrakták a községi iratokat, a járási tanácsok iratait pedig a megyei részleg volt könyvtártermében helyezték el. Szegeden részben a központi fűtés bevezetése, részben raktári profilozás miatt került sor raktárrendezési munkákra. Szombathelyen az új raktárhelyiség beállványozásával lehetőség nyílt a tanácsi iratok, a megyei árvaszék, a pénzügyigazgatóság és a rendőrhatóságok iratainak fondjegyzek szerinti elhelyezésére. Veszprémben vízbetörés és a megyeházi tűzvész miatt kellett nagyobb mennyiségű iratot megmozgatni. Rendezetlen iratok fondokra bontása a fővárosi (az Országos Levéltárnak átadott anyag), az esztergomi (Komárom megyei Tanács VB iratai), a nyíregyházi (Nyíregyháza város legrégibb iratai, Szabolcs megye feudáliskori iratai), a sátoraljaújhelyi (vállalati fondok) és a zalaegerszegi (megyei Bach-kori anyag) levéltár beszámolójában szerepelt. A fondszinten rendezett iratok mennyisége országosan 323 fm volt. Fondokon belül, de a középszintet el nem érve, vagyis az egyes raktári egységekig elkülöníthetően csoportosított iratokat a fővárosi, (polgármesteri katonai nyilvántartó), az esztergomi (városi számvevőség), a győri (Vagon- és Gépgyár), a sátoraljaújhelyi (községek), a soproni (kapuvári közjegyzők) és a szekszárdi (mezőgazdasági termelőszövetkezetek) levéltár. A raktári egység szintre rendezett iratok mennyisége országosan mindössze 156 fm volt. Levéltáraink rendezetlenből 1384, fondszintről 694 és raktári egységszintről 2183, azaz összesen 4265 fm-t rendeztek középszintre. E munka keretében az Országos Levéltár I. osztályán elvégezték az Acta Jesuitica Irregestrata Coll. Quinqueecclesiense-ig terjedő részének, továbbá a Regnicolaris levéltár vegyes, nagyobbrészt kéziratos könyvanyagának rendezését és katalogizálását. Kiegészítő rendezés keretében nagy mennyiségű reponenda anyagot számoltak fel. A II. osztály középszinten rendezte az Igazságügyminisztériumtól átvett anyagot, ellenőrző rendezést a Miniszterelnökség központilag iktatott és irattározott irataiban és a minisztertanácsi jegyzőkönyvekben, kiegészítő rendezést a Kincstári Jogügyigazgatóság irataiban végzett. A IV. osztály 40 fond középszintű rendezéséről gondoskodott, melyek közül a Biztosító Intézetek Országos Szövetsége (1921—1948), a Gazdák Biztosító Szövetkezete (1897—1948), a Dunai Repülőgépgyár Rt. (1941—1949), a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete (1895—1947), a Wolfner Gyula és Tsa Rt. Bőrgyár (1845—1949), a Magyar Brown-Boveri Művek Villamossági Rt. (1922—1951), a Magyar Siemens—Schuckert Művek Villamossági Rt. p902—1952), a Magyar Folyami és Tengerhajózási Rt. (1890—1957), a Magyar Volfrám Lámpagyár Rt. (1913—1948), a Remix Elektrotechnikai Gyár Kft (1937—1949), a Deutsch-féle Kőbányai Malátagyár Rt. (1908—1944), a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. (1920—1951), a Shell Kőolaj Rt. (1921—1949), a Hunnia Filmgyár Rt. (1922—1948), a Magyar Optikai Művek Rt. (1908— 1952) és a Csepeli Szabadkikötő (1928—1948) érdemel kiemelést. A Népidemokratikus osztály a minisztertanácsi, a művelődésügyi, az iparügyi, a földművelésügyi, az építésügyi, a begyűjtési, a bel- és külkereskedelmi, a pénzügyi, a KGM és a KPM levéltár irataiban végzett középszintű rendezést. A területi levéltárak anyagából a Fővárosi Levéltárban a VI—XIV. kerületi közjegyzők,, a budapesti büntetőtörvényszék (1929—1931), a budapesti országos gyűjtőfogház (1896—1944), a fővárosi árvaszék (1920—1927), a Fővárosi Alkalmazottak Segítőalapja (1928—1948), a Közmunkák Tanácsa (1948), az építésügyi kormánybiztos (1915—1946), a VB-titkárság és az I— XVI. ügyosztály (1950—1951), 212 elemi iskola, a HÉV és a Fogaskerekű Vasút (1886—1947); Debrecenben a megyei tisztiorvosi hivatal (1894—1950), 83 község, a Dóczi Intézet iskolái, a MÁV üzletvezetőség, továbbá a megye és Debrecen város tanácsa (1950—1954); Egerben Eger 13*