Levéltári Közlemények, 38. (1967)
Levéltári Közlemények, 38. (1967) 2. - FOLYÓIRATSZEMLE - Bekény István: Revista Arhivelor, Anul VII–IX. (1965–1966) / 271–276. o.
272 Folyóiratszemle 1866. évi javaslatát, egy eddig ismeretlen XVIII. századi hatiserifet, Covurlui vidékének 1774. évi lakosságösszeírását, néhány XVII. századi török nyelvű oklevelet, néhány archeológiai adatokat tartalmazó iratot és V. Alecsandri két levelét mutatja be. — A „F ondismertetések" című rovat szebeni N. D. Paciura kereskedő cég gazdaságtörténetiig jelentős fondját mutatja be. — No. 2.: A vezércikk a román párt és nép történetének kiemelkedő eseményét, a Román Kommunista Párt IX. kongresszusának jelentőségét elemzi és mutatja. — A szerkesztőségi cikk az állami levéltárak feladatait vizsgálja meg a IX. pártkongresszus dokumentumainak fényénél. — A. SACERDOJEANU B. P. Hasdeu, az archeografus című tanulmányában részletesen elemzi a nagy tudós munkamódszerét és igényes kritikával értékeli archeögráfiai munkásságát. — D. P. BOGDAN négy, Alexandru cel Bun moldovai fejedelemnek tulajdonított 1400 és 1428 közötti keltezésű oklevélről bizonyítja be tanulmányában, hogy azok a XVI— XVII. században készült hamisítások. — GH. UNGUREANU néhány eddig ismeretlen adatot közöl Miron Barnovschi Moghilä moldovai fejedelem kancelláriájának munkamódszeréről. — V. APOSTOLESCU két dokumentum hitelességének megállapítására 1845-ben létesített bizottság működéséről számol be tanulmányában a bizottság eredeti jegyzőkönyvei alapján. — Eddig ismeretlen statisztikai felvételek alapján I. IONESCU a Vrancea-vidéki lakosság számának 1774—1827 közötti alakulását ismerteti. — C. CORBU a Giurgiu-i szállítómunkások 1873. évi felkeléséről közöl levéltári kutatásokon alapuló ismertetést. — Az „Apärarea patrioticä" elnevezésű mozgalom működésének 1944. augusztus 23. és 1945. március 6. közötti szakaszát ismerteti — jórészt a Párttörténeti Intézet levéltárában őrzött dokumentumok alapján — D. MATICHESCU. — Nicolae lorgaról, halálának 25. évfordulója alkalmával V. ARIMIA emlékezik meg. A tanulmány történetírói munkásságának méltatása mellett, Iorgának a levéltári források megmentése érdekében kifejtett tevékenységét is kiemeli. — M. REGLEANU Nicolae Filimonról emlékezik meg halálának 100. évfordulóján. A neves zenekritikus és realista író 1859-től 1864-ig levéltári alkalmazott volt. — Halála 400. évfordulója alkalmával Szeben, Brassó és Beszterce város levéltárának megszervezőjéről, Christian Pomarius Baumgartenről emlékezik meg G. NussBÄCHER. A tanulmány Pomarius életrajzán kívül, az általa végzett levéltári munkák és az általa készített leltárak ismertetésére is kiterjed. — A „Fondismertetések" című rovatban Galac város elöljárósága, a Gheorgheni-i járásbíróság, a földreform szerveinek fondjáról olvashatunk tájékoztatót.— A „Dokumentumok" című rovatban a zsilvölgyi bányászok harcaira, az 1907. évi parasztfelkelésre vonatkozó iratok, A. Russo egy eddig kiadatlan kézirata, V. Alecsandrira, a „Sf. Sava" kollégium nemzeti könyvtárára és az 1848-i moldovai eseményekről egy kortárs által készített feljegyzésekre vonatkozó dokumentumok ismertetését találja az olvasó. — Anul IX. (1966): No: 1.: A szám élén A. PETRIC és GH. Tf u T UI vezércikke áll, melyben a Román Kommunista Párt megalakulásának 45. évfordulójáról emlékeznek meg. — A. SACERDOJEANU A történeti segédtudományok feladatai című tanulmányában nem e tudományok sajátos munkamódszereiről, hanem azok alapkérdéseiről fejti ki nézeteit. A segédtudományok hagyományos feladata a történeti források tudományos igényű publikálásának elősegítése volt. Ma már azonban a történeti kutatás ezeken a tudományokon kívül más, önálló tudományágak eredményeire is igényt tart. S mindezeknek a tudományoknak együttvéve az a kettős rendeltetésük, hogy egyfelől mindenfajta történeti dokumentum fennmaradását és használatát biztosítsák, másfelől pedig, hogy segítséget nyújtsanak mind a történeti dokumentációnak, mind a történeti dokumentumok gondozásával foglalkozó intézmények (levéltárak, múzeumok és könyvtárak) dolgozóinak képzéséhez. Annak bizonyítására, hogy a levéltárak, múzeumok és könyvtárak munkájának jobb megszervezése és koordinálása csak akkor valósítható meg, ha ezen intézmények tudományos dolgozói rendelkeznek a történeti segédtudományok nyújtotta minimális ismeretanyaggal, a szerző számba veszi az egyes szakmai munkáknál nélkülözhetetlen segédtudományi ismereteket. Elsősorban azokat említi meg, amelyeket minden tudományos dolgozónak ismernie kell. Ezeket az ismereteket könyvtárakban végzendő tanulmányok útján lehet megszerezni. Rátér azután a közvetlen tájékozódást szolgáló ismeretanyagra, melyet csak huzamos gyakorlat útján lehet megszerezni. Csak ezen az úton lehet eljutni a munka hatékonyságának mennyiségi és minőségi emeléséhez. A tanulmány módszertani útmutatást is nyújt azok részére, akik a történeti segédtudományokban tájékozódni kívánnak vagy ilyen ismereteiket elmélyíteni. Sorravéve ugyanis az egyes tudományokat, vázolja mindegyik sajátos célját és a célok, feladatok összefüggéseit. A tanulmány terjedelménél fogva csak röviden elemezheti a történeti segédtudományok problematikáját, de azok legalapvetőbb kérdéseit csaknem hiánytalanul felveti. — S. JAKÓ a latin paleográfia problematikájának és kutatási módszereinek fejlődéséről szóló tanulmánya nem a latin paleográfia létrejöttének és történeti fejlődésének általánosan ismert adatait óhajtja bemutatni, hanem a paleográfiában ás annak kutatási módszereiben Mabillon óta bekövetkezett változásairól kíván összefoglaló képet nyújtani. Csak azokkal foglalkozik, akik
