Levéltári Közlemények, 37. (1966)

Levéltári Közlemények, 37. (1966) 2. - Bognár Iván: A Népjóléti Minisztérium és a Népjóléti Népbiztosság szervezete, 1917–1919 / 293–343. o.

A Népjóléti Minisztérium és a Népjóléti Népbiztosság szervezete 1917—1919 319 kilátásba.*

9 Később az Országos Gyermeküdülési Hivatal intézte a gyermeküdültetést. Ezt a szervet ugyan a Közoktatásügyi Népbiztosság állította fel 36. K. N. sz. rendeletével, de a felügyeletet a M. N. N.-nel közösen gyakorolta. A hivatal a népbiztosságok által megadott alapelvek szerint önállóan rendelkezett, csak a nagyobb jelentőségű akciókat kellett lebonyolításuk előtt közölni a népbiztosságokkal. Hatásköre az egész országra kiterjedt. A hivatal csak gyermekek csoportos üdülésével foglalkozott. Egyes gyermekek üdülését az illetékes iskola, gyár intézte.

70 A hivatal nagy lendülettel fogott hozzá a gyermeknyaral tatáshoz. A gyermekek közül a leggyengébbeket üdülőtelepekre vitték: ilyen üdülőtelepek voltak a többi között Balatonföldváron, Szemesen, Lellén, Bogláron, Fonyódon, Fonyód-Máriatelepen, a balatonalmádi és szabadi szanatóriumban. A fővárosban az Istenhegyi úti proletár gyermekotthonban, a Városmajor utcai és a Diana úti elemi iskolában, vidéken Csepel-szigeten, Gödön, Perkátán, Pécelen és Nagyhantoson a tsz-ek telepein levő kastélyokban voltak ilyen üdülőtelepek. Minden üdülőtelep kórházzal, két orvossal és megfelelő egészségügyi személyzettel rendelkezett. Július végére már 1200 gyermek üdült a különböző üdülőhelyeken." Közsegélyezés és népjólét. Már előzőleg, a gyermekvédelem tárgyalásánál említettük a Forradalmi Kormányzótanács CL számú rendeletét. Ez a rendelet a gyermekvédelmi ügyekkel egyetemben a közsegélyezési ügyek nagy részét is a belügyi népbiztosság hatásköréből a M. N. N.-hoz utalta. Ezzel kapcsolatban a rendelet a M. N. N. hatáskörébe utalta: 1. Mindazoknak a közsegélyezési ügyeknek felszámolását, melyek addig a Belügyi Népbiztosság hatáskörébe tartoztak és az összes átmeneti intézkedések megtételét. 2. A közjótékonyság céljait szolgáló s törvényhatóság, község (város), egyesület, társaság vagy magánszemélyek által kezelt s fenntartott intézetek, alapok, alapítványok és egyéb intézmények köztulajdonba vételét. 3. Mindezeknek az ügyköröknek számvevőségi és gazdasági ügyeit. Mégis a Belügyi Népbiztosságnál maradt: 1. A külföldön internált magyar állampolgárok hozzátartozóinak és a hazatérő internáltaknak segélyezése; 2. A hadműveletek következtében elpusztított vidékeken a lakóhelyek helyreállítására irányuló akció, és a megszállás miatt menekültek segélyezése. E két utóbbi ügyet még a 6625/1918. M. E. sz. rendelet értelmében szintén a M. N. M.-nak kellett volna átadni. A rendelet május 22-én jelent meg a Tanácsköztársaság 49. számában. Kb. egy hónappal előbb, április 26-án jelent meg a 13. M. N. N. sz. rendelet, mely az összes közjótékonyság céljait szolgáló intézetet, alapot, alapítványt és egyéb intézményt, tekintet nélkül arra, hogy a törvényhatóság, város (község), egyesület, társaság vagy magánszemély kezeli vagy tartja-e fenn, Budapesten a központi, más városokban a városi, egyéb helyeken a megyei munkás-, katona69 A M. N. N. 29. számú rendelete. TK, 1919. máj. 15. (43. sz.) 70 Lásd az 50. M. N. N. sz. rendelet 22. §-ában foglaltakat. 71 Vörös Újság 1919. jól. 29.: A proletár gyermekek üdülése. Közli: MMTVD 6/B k., 522. old.