Levéltári Közlemények, 29. (1959)
Levéltári Közlemények, 29. (1959) - A Magyar Tanácsköztársaság történeti forrásai a magyar állami levéltárban - A Magyar Tanácsköztársaság történeteinek forrásai aTerületi Állami Levéltárban / 49–168. o.
A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban S3 páni ügyiratok elsősorban a proletárforradalom előtti viszonyokat tükrözik. Történeti szempontból a következő lényegesebb iratok találhatók a fondban : jelentés gróf Károlyi László gyáli birtokán levő elégedetlenségről és a forradalmi hangulatról; Zagyvarékas karhatalmat sürgető távirata ; intézkedés a csepeli nópőrség megerősítése tárgyában ; a főispán felmentése, a Népbiztosok Tanácsának döntése alapján stb. 2. •— Pest vármegye Ideiglenes Direktóriumának iratai. A március 24-én megalakult ideiglenes megyei Direktórium önálló hivatali működéséből április 26-ig 397 darab irat keletkezett. Különös figyelmet érdemelnek a következő tárgyú iratok : községi elöljáróságok és képviselőtestületek működésének beszüntetése; közigazgatás helyi szerveinek megalakítása és a „Vörös Gárda" megszervezése ; a községi tanácsok hatáskörének rendezése ; utasítás a helyi tanácsok (községi, járási) megválasztásához ; hitelszövetkezetek munkásellenőrzóse ; ellenforradalmi mozgalmak meggátlása ; Irsa és Nagykáta ellátása a Blaskovics-uradalmakból; anya- és csecsemővédelmi intézkedések. A Direktórium elnöki iratai, valamint az elnök személyével azonos kormányzótanácsi biztos iratai csak hiányosan maradtak fenn az ideiglenes Direktórium regisztratúrájában. Az elnöki iratok a községi, járási és városi direktóriumok tagjainak névsorát, továbbá állás-, segély-, szabadság- és illetményügyeket tartalmaznak. A kormányzótanácsi biztos iratai között jelentések találhatók a községek hangulatáról, a jászkarajenői ellenforradalmi kísérletekről és a rákoscsabai ellenforradalomról. 3. — Pest vármegye Direktóriumának iratai az alispáni regisztratúrában. Az alispáni hivatal iratai közé sorolt tanácsköztársasági anyag a Pest megyei Direktórium legteljesebb sorozatát képezi. A hivatal április 29-ig átszervezés nélkül, ezután pedig a Direktórium központi hivatalaként működött 1919. augusztus 6-ig, amikor Agorasztó Tivadar alispán ismét átvette a hivatal vezetését. Az iktatás egész évben — beleértve a Tanácsköztársaság időszakát is — folyamatos volt. A sorozat egészét szinte kizárólag általános közigazgatási iratok alkotják, melyek tartalmuk szerint megegyeznek az alispáni hivatal korábbi ügykörével. Külön figyelmet az alábbi iratok érdemelnek : átvonuló török ezredek elhelyezése * a ferihegyi gazdaság épületeinek igénybevétele a francia katonaság számára ; fellebbezések kihágási ügyekben ; fegyelmi ügyek ; katonaság ellátására vonatkozó iratok ; gőzfürdők lefoglalása a lakosság számára; lelkészek elmaradt illetményeinek folyósítása ; a nagytétényi sertéshizlalda tervei. A Direktórium iktatatlan vagy elintézés nélkül maradt irataiból egy „vegyes" sorozat alakult. E sorozatban vegyes mezőgazdasági, politikai és katonaügyi, valamint számviteli iratok találhatók. A mezőgazdasági és politikai ügyeket kimerítik a megyei Direktórium ellenőrző közegeinek jelentései az állami gazdaságok és vidéki direktóriumok működéséről. Külön figyelmet érdemel Tisza István nagykovácsi kastélyának leltára. 4. — Nógrád vármegye Ideiglenes Direktóriumának iratai a főispáni regisztratúrában. Nógrád vármegyében a főispán-kormánybiztos hivatala a megyei munkástanács intézőbizottságának elnöki hivatala lett tulajdonképpen, s mint ilyen, május 16-ig működött. Május második felében a demokratikusan választott legfelsőbb megyei igazgatási szerv megszüntette a főispán-kormánybiztosi hivatalt.
