Levéltári Közlemények, 28. (1958)

Levéltári Közlemények, 28. (1958) - FORRÁSKÖZLÉS - Purjesz István: A török hódoltság Pest megyében a XVII. század második felében : Pest megye 1688. évi vizsgálati jegyzőkönyve a török ellen / 173–200. o.

A török hódoltság Pest megyében 197 az kivel az szegínsiget nem terheli. 142 Ad 4. iuxta deutrum. Ad 5.: Az újvári szekere­zést szüntelen continuálják. Az emberek 1 ' 1 ' 3 halálát az újvári munkán bizonyosan tud­ják. Ad ultimum: Az elmúlt háborúságban elpusztult s nyomorúságos állapot jókat sem tekintvén ezen falunak ura, hanem mindenféle kegyetlen, kimondhatatlan adó­zást, fizetést kell tenniek az török uraknak. 73. Ex possessione Pócsmegyer Georgius Király et Joannes Salay. Ad primum, 2., 3., 4., 6., 8., 9., 10., 11., nihil. Ad 5.: Az újvári szekerezést szüntelen continuálják. Ezen falubeliek ednihány lovok s marhájok kárával lévén az újvári szekerezés miatt. Ad 7. iuxta deutrum. 74. Ex possessione Tótfalu 144 Joannes Sanny 145 et Joannes Vitéz. Ad primum, 2. 3 3., 4., 6., 8., 11. nihil. Ad 5.: Üjvári szekerezést szüntelen continuálják. Ezen szeke­rezés miatt az marhájok veszedelminek számát nem tudják. Az újvári munkán az emberek halálát hallották. Ad 7.: Az urok az elkelhető pínzt adajókba elveszi, de az császár adajában egyébféle pínzt nem vészen el aranynál s tallérnál. Ad 9.: Az papok házához jóllehet ugyan reászáll, de nem bántja. Ad 10. iuxta deutrum.. Ad ultimum: Ilyen panaszt tesznek: Valami hajdúk loptak el negyedik határbúi az elmúlt esztendőben, törökök bizonyos számú ökreit, tehát ezen falubelieken az törökök bírságot, nyok: forint híján fi. 100 vettek rajtok, hogy ezen hajdúk az törököknek ellopták az ökreit. 75. Ex possessione Bögdány 140 Stephanus Csizmadia et Gregorius Filöph. Ad pri­mum, 2., 6., 8., 9., 10., 11., nihil. Ad 3.: Az török uraik az régi szokás szerint az igaz adóval, szógálattal megelégszik, 1 "' 7 de az császár adaja azelőtt fi. 36 volt, esz­tendőben eccer vették meg, de már most feljebb verték, úgyannyira, hogy 50 forintra is reá megyén eccerí császár adajak, melyet nemcsak eccer veszik egy esztendőben meg ezen falun, hanem többször is. Ad 4.: Törtint ilyen dolog: néminemű lopó törökök egy pásztor gyermekit ellopták az mezőrűl, megölték, mégis az török megvette áz: díjaját ezen falubelieken, úgymint 148 fi. 45. Ad 5.: Az újvári szekerezést szüntelen continuálják. Ezen falubeliek az szekerezés miatt lévén 11 marhabeli károkkal. Az keresztyén munkásak veszedelmit hallották s tudják, de számát nem tudják. Ad 7. uti praecedens. Ad ultimum: Azelőtt soha gőmia­149 vonásra nem hajtattak, de immár mióta Üjvárt megvették, azóta szüntelen hajtják az gőmia-vonásra, úgyhogy avval meg nem elégednek, 150 hanem valamennyi búza leszen az gőmián, az alá szekereket kell vinni azon embereknek, az kik vonták és így szekérrel is kihordják, úgy bocsát­ják haza, ki miatt sok marhabeli károk van. 76. Ex possessione Apostag Stephanus Győrfi. Ad primum, 2., 8., 11. nihil. Ad 3.: Az török urak 151 az régi adójokban megtartják, azonkívül élésre egy vágó bar­mot vészen esztendőnkiiat rajtok, de azt is annak előtte is minden esztendőben meg­adták. De az császár adaját annyira felverték, hogy azelőtt 6 forintot, 8, 9 vettenek, legfeljebb is húsz forintnál többet nem adtak, de most hetven forintnál is többet kell fizetni hekiek. Ad 4. iuxta deutrum. Ad 5.: Az újvári szekerezést continuálják. Ezen falu penig egy marha kárával lévén az szekerezés miatt. Az emberek halálát nem hal­lották. Ad 6.: Az dézsma búzáért pínzt vészen, de nem úgy, az mint ott jár az búzának az ára, hanem ötven pínzzel is többet vészen kilájáért. Ad 7.: Az török urok folyó píhzül veszi az adajokot, de> az császár adajában egyéb pínzt aranynál s tallérnál egyebet el nem vészen. Ad 9.: Tudja, hogy praedicator urak házához is beszállott az török, zaklatta s meg is verette 152 s úgy kényszerítette az gazdálkodásra. Ad 10.: Az ő határok igazítását, melyen az egyháziak 153 villongattak vélek, az egyháziak török urok nem engedte meg, hogy magyar bírák igazítsák el, hanem hatalmasul egy nagy darab földököt foglalta el azon megnevezett egyháziak török ura. i'*2 A kézirat írója ezt a mondatot utólag szúrta be a szövegbe, helye nem egészen biztos. 143 A kéziratban tpllhiba folytán: éberek. 144 Tahitótfalu. 145 olvasása bizonytalan, , ne Dunabogdány. v 147 A kéziratban tollhiba folytán: a „megelégszik" szó kétszer fordul elő. 148 A kéziratban tollhiba folytán: ugymit. 149 Esetleg gömmia; teherhajó. Vo. Nyelvtörténeti szótár: Gémia ('gimea, gimes, ginea) — navis oneraria. 1-TO A kéziratban tollhiba folytán: elédednek. isi Olvasása bizonytalan: lehet uruk vagy urok is. is2 A kéziratban tollhiba folytán: vertette. 153 Dunaegyháza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom