Levéltári Közlemények, 28. (1958)
Levéltári Közlemények, 28. (1958) - Lakatos Ernő: Az első megyebizottmány, 1848–1849 / 103–128. o.
122 Lakatos Ernő rélje fel. 74 Az 1849-i tisztújításoknak mindvégig politikai oka volt. Akár kinevezték a tisztikart, akár választották — mint Zólyomban is 75 — a kormánybiztosok célja mindig az volt, hogy a szabadságharc eszméjéhez hű, tántoríthatatlan megyei apparátust hozzanak létre. Feltűnnek itt a központosító hatalom szempontjai is. Batthyány Kázmér újjáreridezte Bács megye tisztviselői karát, mivel „erélyes tisztikarra" van szükség. 76 A kormánybiztosok kinevezési módszere nem keltett általános elismerést. Különösen Erdélyből érkeztek panaszok, hogy az új tisztviselők nem bírják a nép szeretetét. 77 Mindezek a felsorolt adatok egyértelműleg arra mutatnak, hogy 1849-ben — bár elsősorban politikai okok indokolták —, a centralisztikus központosító törekvések erősödését látjuk, amit a kormány elsősorban a konmánybizitosok és főispánok útján érvényesítetit. A koranánybázitQsok vagy a bizottmányt, vagy a tisztikart nevezték ki és közben háttérbeszorult a népképviselet kérdése. A gyakori politikai változások következtében a megyék önkormányzata gyengült. Feltehetjük még a kérdést, hogy a megyei tisztikarok társadalmi öszszetétele 1848—1849-ben megváltozott-e? Ismerve már a bizottmányok összetételét, nem tartjuk ezt valószínűnek. Zala megye 1848. május 9-i gyűlésén a bizottmány nem nemes tagjainak kívánságára az egyik járásban helyettes törvényszéki bíróvá Rámoszetter sümegi festőt választották meg, de amikor a másik járás hasonló tisztségére Prukker kanizsai ácsmestert kívánták megválasztani, ehhez már a bizottmány nem járult hozzá. 78 Komárom ibizottmányának gyűlésén a tatai járásba a főispán a nemes szolgabíró mellé egy nem nemest, „a nép fiát", — mivel 'pártja ennek is volt, — tb. alszölgabírónak kinevezte. 79 Ezek a szórványos esetek is mutatják, hogy a megyei tisztikar eléggé zárt, nemes testület maradt. A megyei uralkodó osztály inkább a bírósági állások betöltésénél volt hajlandó a nem nemesek számára tért engedni. Pest megye 1848. május 9-i választmányi nagygyűlésén határozatban szögezte le, „hogy a bírák ezentúl polgári állásra való tekintet nélkül fognak választatni". 80 Bács megye bírái között is „más elembeliek vannak, mint hajdanában". 81 Magától értődő, hogy a nem nemes osztály fiai csak kis számban, rendelkeztek a tiszti állás megkövetelte jogi ismeretekkel és műveltséggel. A népi értelmiség igen szűk, vékony 74 Közlöny 1849. V. 2. 347. 1. 75 O. L. Belügy. Közig. 1849. 1. — kf. — 7. Zólyom megye tisztikarát a megye bizottmánya szabad választás útján kiegészítette. Beniczky kormánybiztos különösen ügyelt a legalitásra: „A törvényes úton választottakat hivatalaikba visszahelyezte, a kompromittáltak helyett másokat választatott, a fogságba vittek helyett helyettesített. Mindez bizottmányilag történt szabad választás útján." 70 Közlöny 1849. IV. 15. 293. 1. 77 Pesti Hírlap 1849. VI. 20. 167. 1. „A Királyhágón inneni megyékben a megyei tisztviselőket a főispánok egyedül nevezik ki rendre azon megyékben, melyek az ellenségtől megtisztultak, s mivel a hivatalnokok nem a közvélemény, a nép választottjai, hanem egyes ember által tétettek, a nép bizalmát, szeretetét nem bírják s azok jellemét viselik többnyire, kik által tétettek. Innen ered a legtöbb baj a megyénkben." 78 Jelenkor, 1848. V. 18. 245. 1. 79 Jelenkor 1848. V. 9. 229. 1. 80 Bp. 2. sz. Ali. Lvt. Pest m. Lvt. Közgy. jkv. 1848. — 3276. 81 Pesti Hírlap 1848. V. 20. 459. 1.
