Levéltári Közlemények, 14. (1936)

Levéltári Közlemények, 14. (1936) - ÉRTEKEZÉSEK - Iványi Béla: Trencsén vármegye levéltárai a vármegye multjára vonatkozó főleg középkori oklevelek szempontjából : első közlemény / 225–245. o.

TRENCSÉN VÁRMEGYE LEVÉLTÁRAI nt Trencsén vármegyéről a niult század első felében megje^ lentek [Jeniss János: Trencsén vármegyéről és különösen ezen vármegyének három régi: Trencsén, Becko s Vág—> Besztercze várairól. Tudományos Gyűjtemény 1823. évf. I. 11. Ugyanez megjelent németül: Hormayr: Archív für "Geographie, Historie, Staats- und Kriegskunst XVIII. 1827, évfolyamában is. <— Jassik Menyhért: Trencsén vármegye. Regélő 1839. évf. 2—18.), történelmi monográfiáknak nem tekinthetők. A történettudósok érdeklődése nem is annyira Trencsén vármegye, mint inkább misztikus, vonzó váromladékaí, és elsősorban a trencséni vár és Trencsén város felé fordult. Erről a várromról a múlt századi különböző folyóira* tokban (Képes Újság, Ország Tükre, Regélő, Divatcsarnok, Tudományos Gyűjtemény, Vágvölgyi Lapok, Vasárnapi Újság stb.), számos kisebb-nagyobb cikk jelent meg. De eltekintve ezektől, a trencséni várról és a városról nagyobb terjedelmű dolgozatok is jelentek meg. így pl.: foglalkozik Trencsénnel báró Mednyánszky Alajos a „Malerische Reise auf dem Waagfluße in Ungarn" című művében, azután Starek Lajos „Der Wegweiser ín der Trentschíner Burgruine und Umrisse der Geschichte der königl. Freistadt Trentschín" című 1852-ben megjelent munkájában. Ugyané szerzőtől 1859-ben jelent meg a ,,Trentschíner Wegweiser", melynek egyik része „Geschichte Trenschins" címet viseli. Legbővebben foglalkozik a trencséni vár történelmével Károlyi János kegyesrendi tanár ,,A trencséni vár- (A vár története és nevezetességei)" című, Trencsénben, 1910-ben megjelent tízíves munkájában, amely a várral foglalkozó művek közül eddig a legjobb. Egyes helyek múltjával Pázmány Lajos foglalkozik 1914-ben Trencsénben megjelent Vágvölgyi Kalauz-ában. Ugyanő tette közzé 1914-ben a Trencsénvármegyei Múzeum Egylet Értesítőjében a Trencsén vármegye levéltárban őrzött címeres nemeslevelek leírását (94—134. 11.), (Ld. még: Eördögh K.; Vág völgye. Pozsony 1848. Pechány A,: Kalauz a Vágvölgyben. Budapest, 1888.) Behatóbban foglalkoztak az írók Trencsén vá-. ros iskolaügyének történetével,

5 viszont vannak részletmun5 Jezsuiták tanodái és szeretetházai Trencsinben. Merkur von Ungarn 1787. évfolyam 162., 218., 279. II. — Kegyesrendiek tanodája Trencsinben. U. ott. 414. 1, — Podhradszky József: Trencsén városában a XVI. században virágzott katholíkus tanodáról. Magyar AkadÉrtesítő 1853. évi. 140. 1, — Pfeiffer Antal: A kegyes tanító rendiek trencséni társházának és főgymnasiumának története. Trencsén, 1879. (Ismertetése: Századok, 1880. 79. 1.) 15*