Levéltári Közlemények, 12. (1934)
Levéltári Közlemények, 12. (1934) 1–4. - ISMERTETÉSEK - Bakács István János: Vanyó Tihamér Aladár: Püspöki jelentések a magyar szent korona országainak egyházmegyéiről. 1600–1850. Olaszországi magyar oklevéltár II. Pannonhalma, 1933. / 192–195. o.
ISMERTETÉSEK 193 XXXII+456 1, — V. Sixtus pápa 1585. évi konstitúció jában elrendelte, hogy a magyar püspökök négyévenként jelentést tegyenek egyházmegyéjük állapotáról. Ezek a jelentések nemcsak pusztán statisztikai adatokat, a szorosan vett egyházi élet mozgalmait ismertetik, hanem kitérnek a papság és a hívők, a szerzetesügy és az egyházi intézmények állapotára is. Épen ezért tett V. nagy szolgálatot a magyar történészeknek, amikor ezeket a felbecsülhetetlen értékű jelentéseket közreadta. Mert a vallásos mozgalmak, a nép vallásos élete és azoknak a szellemi áramlatoknak kialakulása, amelyeknek felülről, az Egyház részéről kellett kiindulniok, az egész társadalom keresztmetszetét adhatják. Ma, amikor a néplélek minél szélesebb körben való megismerésének szükségességét hangoztatják, természetszerűleg fontos az egyház működésének megismerése. A Fontes-ek hatalmas kötetei mellett méltán találnak helyet a katolicizmus és a protestantizmus magyarországi életére vonatkozó dokumentumok. A katolikus restauráció a tridenti zsinattal vette kezdetét, s ezért teszi V. bevezetésének tengelyévé annak vizsgálatát, vájjon a zsinat egyes végzései miképen lettek Hazánkban végrehajtva. V. a püspöki jelentéseken keresztül végigkíséri az egyházi élet különböző mozzanatainak (káptalanok, belső élete, szervezete, a szegénygondozás, a papság erkölcsi élete és kötelességeinek: hítelemzésnek és igehirdetésnek, a papképzés, a szerzetesi élet, valamint a vegyesházasságok) történetét harmadfélszáz esztendőn keresztül. Bár kétségtelen, hogy a püspökök kedvező jelentést iparkodtak tenni — megbízhatóságuk vitán felül áll — mégis V. azt állapítja meg, hogy a zsinat végzéseinek püspökeink nem tudtak kellő eréllyel és eredményességgel érvényt szerezni. Hiszen a püspökök maguk sem tettek eleget a követelményeknek, mindössze ugyanis 101 jelentés ismeretes ebből az időszakból. V. a jelentéseket püspökségek szerint csoportosítva adta ki, még pedig a már kiadottak figyelembevételével nyolcvanhatot. Ezek közül a XVI. századból 1, a XVIÍ.-ből 21, a XVIII.-ból 44, a XlX.-ből 35 származik a 34 horvátországi püspöki jelentéssel együtt. Bármily csekély számúak is a jelentések, mégis nagy értéket képviselnek. V. nehezen hozzáférhető helyről, a Vatikán Congregatio Concilii levéltárából közli ezeket. Nagy örömmel vettük kezünkbe az „ Oklevéltár "-at, sajnos azonban, csalódnunk kellett. Morzsákat kaptunk a nagy kincsLevéltári Közlemények 13
