Levéltári Közlemények, 11. (1933)

Levéltári Közlemények, 11. (1933) 3–4. - Értekezések - Dr. Főglein Antal: Gömör vármegye levéltára

GÖMÖR VÁRMEGYE LEVÉLTÁRA 217 nálatban volt a régi pelsőci vármegyeház, amelynek „szalagjában a gyűléseket tartották, itt volt a börtön és a vármegye „Leveles Bolt"-ja is. De volt Rimaszombaton is egy rendszeresen használt vármegyeháza, a régi kishonti kerületi székház, amelyet épp 1825-ben, a főispáni installáció előtt javítottak ki.

40 S mindegyik vármegyeháznak megvolt a maga pártja, amely annak fentartása mellett kardoskodott. 1832ben maga a helytartótanács szólította fel a vármegyét, hogy most már végre döntsön, melyik házat akarja megtartani. Kubinyi Péter és társai egyenesen a királyhoz fordultak, hogy avatkozzék bele a dologba.

41 1835-ben szenvedélyes jelenetek kíséretében végre a pelsöci párt kerekedett felül. A december 2-i közgyűlés Pelsőcöt jelentette ki végleges központnak ós a vármegyeház kitatarozásának és bővítésének költségeire 40.000 forintot szavazott meg.

42 De tartottak gyűléseket Rimaszombatban ezután is. Időközben a vármegye közigazgatási és bírósági ügykezelése folyton növekedett, 1829-ben már a harmadik aljegyzői állást szervezte a vármegye.

43 Nagy irodai személyzete volt ós az iratok is gyűltek és szaporodtak. De a XIX. század első évtizedeiben országszerte folyó nagy rendezés és lajstromozás, amely a vármegyei levéltárakat a mai, reánk maradt kereteibe és beosztásába átalakítá és a máig is használt segédkönyveket felfekteté, ebben a levéltárban már nem működött oly tökéletesen ós következetesen, mint a Mária Terézia korabeli rendezés és lajstromozás alkalmával. Számos irat, egész évfolyamok maradtak ezen időből lajstromozatlanok.

44 Az abszolút kor alatt a vármegye hivatalos központja Rimaszombat lett. Itt székelt a megyefőnökség és a törvényszék is. A levéltár eleinte a megyefőnökség ügykörébe tartozott, de 1852-ben közvetlenül a törvényszék és felügyelet szempontjából az eperjesi cs. kir. főtörvónyszék alá rendeltetett. Maguk az iratok azonban továbbra is Pelsőczön maradtak, a régi székházban ós így kissé távol estek a felettes hatóság keze ügyéből. A törvényszéki elnök 1852 július havában a levéltárnak Rimaszombatra való átszállíttatását kérte,

45 amit a főtörvényszék meg is engedett; de előbb tűz40 U. o., 1826, f. 3,p. 1. 41 ü. o., 1832., f. 14., 1834, f. 35., p. 4. 42 Vm. monogr., 562. 43 O. L. Polit. Comit., 1829, f. 1., p. 88., 93. 44 Stelkovics István, vm. levéltárnok jelentése 1880-ban. 1252/1880. 0. L. sz. 45 0. L. Kúriai o. Eperjesi főtörvényszék: VIIL, 1852, 42 : 941. sz.