Levéltári Közlemények, 7. (1929)

Levéltári Közlemények, 7. (1929) 1–2. - ISMERTETÉSEK - Kossányi Béla: Matunák, Michal: Z dejin slobodného a hlavného banského mesta Kremnice. (Körmöcbánya szabad és főbányaváros történetéből) Körmöcbánya, 1928. / 143–145. o.

ISMERTETÉSEK 143 János cseh királynak és Károly morva őrgrófnak és az oklevéltár szerkesztője szerint kelt „Vysehrad, 1335 Sept. 3."-án. Nincs kétségünk aziránt, hogy ez az oklevél azonos Károly Róbertnek azzal az oklevelével, amelyet Fejér Codex Diplomaticusa VIII/4. 66—69. lapjain közöl: Datum in alto castro. die diotminico proximo ante festum nativitatis beaté virginis, anno Domini MCCCXXXV., s amely a magyar történetirodalomban a közhelyig ismieretes. Világos ennélfogva, hogy Károly Róbert szóbanforgó oklevele nem a cseh Vysehradon, hanem Magyarországion, Visegrádon kelt, amit kétségtelenül tud az oklevéltár szerkesztője is. Nem akarjuk itt vizsgálni, helyes volt-e Pozsony közel ezeréves nevét Bratislavára, Kassáét Kosicera, Losoncét Lucenecre változtatni, de a tudományra appellálva kérjük a cseh tudósokat, "hogy Visegrád nevét ne változtassák meg. Hagyják meg Visegrádot nekünk, hiszen a trianoni békeszerződés is nekünk hagyta. DR. PLEIDELL AMBRUS. Matunák, Michal: Z dejin slobodného a hlavného bauského mesta Kremnice. (Körmöcbánya szabad és főbányaváros történetéből.) Körmöcbánya, 1928. 8°. 541 + 11. Körmöcbánya városa 600 éves jubileuma alkalmából terjedelmes, gazdagon illusztrált kötetben; bocsátotta közre jelenlegi levéltárnokának, Matunák Mihálynak, Breznóbánya egykori plébánosának a város történetére vonatkozó különböző tanulmányait. Az alábbiakban e műből csak a „Mestsky archív a archivári" (A városi levéltár és levéltárnokok) című dolgozatot (197—214. 1.) fogjuk röviden ismertetni, amely becses adalék a magyarországi levéltárügy ma még kevéssé ismert történetéhez. A körmöcbányai városi levéltár anyaga egészen a XVIIL század közepéig megosztva két külön helyen őriztetett. Azok az iratok, amelyekre a városi hatóságnak a közigazgatás szempontjából a folyó ügyek intézésénél még szüksége volt, a városháza kancelláriájában nyertek elhelyezést, míg a régebbi, kevósbbó használt levéltári anyag nem, mint eddig hitték, a várban lévő városi épületben, hanem — miként ezt a m. kir. udv. kamarának egy 1763-i rendeletei is bizonyítja — a vártemplom oratóriumában raktároztatott el. A két levéltári részt csak 1763—64-ben egyesítették egymással a mai városháza épületében. Jelenlegi helyiségébe a levéltár az 1890-es évek elején költözött. A városi levéltárban már elég korán, még a középkor folyamán naigyterjedelrnű iratanyag halmozódott M, ennek