Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [15] 1985. 40 p.

Szabó Éva: A Magyar Kommunista Párt országos vezető testületeinek szervezeti felépítése és működési mechanizmusa

nem hajtják végre, a fentnevezett testületekből visszahívni. A kommunista frakció első ülését 1944. december 23-án tartották Debrecenben. Frakcióvezetőséget csak 1945. szeptember 3-án nevezett ki a Párt Titkársága. Tagjai lettek: Farkas Mihály, Gerő Ernő, Rajk László, Rákosi Mátyás, Révai József, Szabó János és Szobek András. Az 1945. évi nemzetgyűlési választásokat követően 70 kommunista képviselő alkotta a nemzetgyűlés kommunista frakcióját. A frakció tisztikaráról a Párt Titkárságának 1945. november 26-i ülése határozott. Tagjai lettek: Gerő Ernő, Kossá István, Rajk László, Rákosi Mátyán, Révai József és Szobek András. A frakció politikai vezetésével Révai Józsefet, az adminisztratív titkári teendők végzésével pedig Orbán Lászlót bízták meg. A frakció első ülését 1945. november 28-án tartotta. Az MKP III. Kongresszusán elfogadott Szervezeti Szabályzat külön fejezetben szól a nemzetgyűlési, törvényhatósági és községi frakciókról. Ez rögzíti, hogy az e területen dolgozó kommunisták frakciót alkotnak. A frakció élén 3—5 tagú választott vezetőség áll, melyet a megfelelő felsőbb pártszerv erősít meg. A nemzetgyűlési frakció a Központi Vezetőségnek van alárendelve és ennek utasításait köteles végrehajtani. A Központi Vezetőség joga, hogy a párt tagjait e testületből visszahívja. A kommunista nemzetgyűlési frakció — a Párt III. Kongresszusát követően — 1946. november 23-án ülésezett. Megválasztotta a frakció vezetőségét. Tagjai lettek: Döbrentei Károlyné, Drahos Lajos, Erdei Mihály, Gerő Ernő, Prieszol József, Révai József és Orbán László. A frakció politikai vezetője Révai József, adminisztratív titkára pedig Orbán László maradt. Az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választásokat követően megválasztott frakcióvezetőség tagjai voltak: Döbrentei Károlyné, Drahos Lajos, Gerő Ernő, Kiss Károly, Nagy Imre, Orbán László és Révai József. A frakció politikai vezetője továbbra is Révai József, adminisztratív titkára pedig Orbán László volt. A tagok száma 100 fő volt. A frakció folyamatos munkájának biztosítására ekkor állandó bizottságot szerveztek. Tagjai: Kiss Károly, Orbán László és Rácz Gyula voltak. A parlamenti frakció munkája az 1947-es országgyűlési választásokig jórészt a nemzetgyűlés ülésszakainak idejére korlátozódott. Azt követően munkája tevékenyebbé vált. A frakció vezetősége kéthetenként tartotta öszszejöveteleit, a frakció pedig havonta ülésezett. A képviselők a frakcióüléseken részletes politikai tájékoztatást kaptak. Megismerték a pártvezetőség álláspontját az országgyűlés ülésszakán szereplő napirendekről, ismereteket szereztek személyi döntésekről, megállapodtak abban is, hogy ki és milyen módon fejtse ki a párt álláspontját, illetve nyújtson be interpellációt. Egyre több figyelmet fordítottak a kommunista képviselők felkészülésére, hogy a pártvezetőség álláspontjának ismeretében vegyenek részt a parlamenti bizottságok munkájában is. A frakció tagjai az országgyűlés ülésszakai közötti időben kötelesek voltak képviselői beszámolókat, fogadónapokat tartani. A frakció vezetősége gondoskodott arról, hogy a képviselői munkának kellő nyilvánossága legyen, a képviselőknek a panaszok elintézésében is segítséget nyújtottak. A képviselők munkájukról jelentésekben számoltak be a frakció vezetőségének. A PÁRTBlRÓSÁG, A KÖZPONTI ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG A párt legális munkájának megindulásával egyidőben létrejött egy olyan központi pártszerv, amelynek elsődleges feladata volt védeni és szilárdítani a pártfegyelmet, ha szükséges a pártbüntetés eszközével is fellépni a párt erkölcsi normáit sértő, vagy a párt politikai irányvonalával szembehelyezkedő tagok ellen. E testület létrehozását az is indokolta, hogy dönteni kellett olyan párttagok ügyében, akikkel szemben az illegalitás idején bizalmatlanság alakult ki. Ezért a Központi Vezetőség 1945. február 7-i és 14-i ülésén határozott a Pártbíróság létrehozásáról. Elnevezését valószínűleg a Szociáldemokrata Párt hasonló testületének nevéből vették át. A Pártbíróság elnöke Kiss Károly, titkára Péter Gábor, tagjai pedig Gerő Ernő, Olt Károly és Orlay György lettek. A Központi Vezetőség 1945. május 22-i ülésén elfogadott határozata szerint Gerő Ernő helyett Farkas Mihályt, Péter Gábor helyett pedig Kádár Jánost vonták be a testület munkájába. A Politikai Bizottság 1945. május 23-án a fenti összetételben erősítette meg a Pártbíróságot. A Titkárság 1945. augusztus 7-i határozata alapján Bíró Zoltánt, szeptember 10től pedig Sollner Józsefet vonták be a Pártbíróság munkájába. A Pártbíróság határozatairól a Titkárságot is rendszeresen tájékoztatni kellett. A Központi Vezetőség 1945 decemberében határozott megyei és városi szintű Pártbíróságok létrehozásáról. Ezek tagjainak számát 3 rendes és 2 póttagban jelölte meg. A pártbíróságokat az MKP III. Kongreszszusa szüntette meg.