Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [12] 1982. 151 p.
Kársai Elek: A legújabb kori történetírás forrásai 2.
A minisztertanácsi és az országgyűlési jegyzőkönyveken kivül nem szabad megfeledkeznünk olyan elsőrendű forrásértékű jegyzőkönyv sorozatokról sem, mint egyes pénzintézetek, vállalatok igazgatósági - a Magyar Nemzeti Banknál: főtanácsi - jegyzőkönyvei, vagy egyes társadalmi szervek akár hézagosan is megmaradt jegyzőkönyvei. Ilyenek például a vasas szakszervezet csepeli helyi csoportja kézirással rögzitett jegyzőkönyvei 1943-1944-bői, vagy az orosházi Rákóczi telep földmunkás szervezet hasonlóképpen kézzel irt jegyzőkönyvei, e sorozatban az első jegyzőkönyv kelte 1944. november 28, az utolsóé 1948. január 13. Eddig a jegyzőkönyv-sorozatokról szóltunk, de nem hagyhatjuk figyelmen kivül az egy-egy tanácskozásról, megbeszélésről készitett jegyzőkönyveket sem. Ezeknél- is természetesen mindenekelőtt a formai jegyeket, mint a résztvevők jegyzékét, a hitelesitést, majd a tartalmi részt, az előadói beszédet, az elhangzott hozzászólásokat kell vizsgálnunk. Persze más és más formai és tartalmi kritériumokkal van dolgunk, ha példának okáért egy szükkörü értekezletről és megint másokkal, ha tömeggyülésről van szó. Visszatérve a rögzités mikéntjére, eszköztárára: a gyorsirási jelek, jegyzetek vagy magnószalagok segítségével rögzitett jegyzőkönyvek csak kisebb részét teszik ki a jegyzőkönyveknek, - hiszen az esetek többségében vagy a szükséges személyi feltételek hiányoznak, vagy az illető testület, szervezet tanácskozásának megörökítése nem tesz szükségessé gyorsírói vagy hangrögzitési apparátust -, az esetek többségében, a
