Levéltári dolgozók szakmai továbbképzése. Levéltártan. Alsófok (1952-1953)
6. Bakács István: A selejtezés
natkoztaks (megyé ? község) a mag ánv ál la latok iratanyagára nem-. Ismete lton rámutattunk o rendéi ke zésklánynak politikai alapjára; a burzsoá termelés titkának titoknak kellett maradnia* H$ volt csak fontos, amit a vállalat, illo a tőkés a saját egyéni érdekei szempontjából annak tartott; a többit kiselejtezték, így a csepeli „cisz Manfréd müvek rendszeresen kiselejtezték a lo évnél régibb iratokat, ITom kell hangsúlyoznunk,^ hogy eszei£ álmagyar iparfejlodés^ a munkásosztály tortének megírásához milyen értékes forrásanyag semmisült mogcüajnos, még az 1947-ben végrehajtott selejtezés is, amelyet a minisztertanács u^y rendelt el, hogyha törvényes kereteken belüli és^ezenfelül lehetso^oa iratseieítégések haladéktalanul végrehaj tandők*7*'*oTyan pusz~~'' tltast idézett elő irattárainkban, amely felülmúlja a hadműveletek által okozott károkat. Kétségtelennek tartjuk, hogy ezt a rendeletet az- ellenség^felhasználta^és azt terjesztette, hogy a szocializmus építésének korában a levéltárakra semmiféle feladat nem vár & Pedig a \alóság egészen más* A Szovjetunió kezdettől fogva mindig nagy figyelemmel kisérte a levéltárak munkáját* Természetszerűleg ott nyert először kifejezést az az alapelv, hogy a levéltárak feladata az összes hivatalok,intézmények üzemek levéltárai feletti felügyelet, amiből önként következett,hogy az iratselejtezés kérdését is ezen a sikon oldotta neg 0 Megállapították ufyanis, hogy egyes irattipusok (természetesen itt tárgyi típusokról van. szó) mennyi ideig őrzendők meg és mikor selejtezhetek k.i« Az ilyen általános szabályzat «~ keret jegyzéknek is nevezhetnénk - • minden hivatal részére zsinórmértékül szolgált,, 1942-ben dolgozták ki azután a tipus iratjegyzéket., amely 15 főcsoportban 8o3 tételben serolha fel azokat az Iratokat, amelyek minden iratképző szerv működése során mint visszatérő ügyek jelent ked.nok.> így a szerv irányítására, szervezésekre, tervezésekre, pénzügyi fedezetre, elszámolásokra ? az e^yes dolgozókra, a munkaszervezésre és védelemre, a termelés minőségere, a kutatómunkára. ? építkezésekre, ellátásra ? adminisztrat iv~gazdasági ügyekre^ jogi kérdésekre, kiadványokra, végül a szerv irattárára, irodájára és könyvtárára vonatkozó ügyek* A nem tipus jellegű iratokat, amelyek az egyes főhivatalok me : >. oka tor ül o t é ne k jellegzetességeit tükrözik vissza, ebbe a jegyzékbe nem vették fel* ^ megőrzési ido tekintetében különbséget tettek a központi és alárendelt hivatalok ügyiratai között, nz iratok 1, 3, 5 vagy lo év múlva selejtezhetek ki, iílo állandó megérzésbe kerülnek* A 8o3 tétel közül 95 tétel iratai selejtezhetők ki egy, 25o tétel iratai három* 116 tétel alattiak öt, s végül 41 tétel iratai tlz év múlva d d-. három-öt-tiz év múlva tehát kiselejtezhető 40? tételbe foglalt irat, de ezek közül is 2o7 tételbe tartozók a kiselejtezés! időpontban a végleges megsemmisítés előtt újra átviz sgálandó k a dz a keret jegyzék a szovjo t levéltártudomány komoly tudományos eredménye, amely a maga nemében egyedüli az egeez világon. Természetes, hogy az 195o„ évi 29*sz c törvényerejű rendelet a levéltároknak az irattárak feletti foíüyyelétével kapcsolatban teret nyújtott a levéltáré'nak a selejtezés munítíjába való bekapcsolódásra 0 b 185/1951* M5,2,.rendelet pedig részleteser szabályozta azt a had' 1 munkát, amely a múlt évben országszerte lezajlott* 3 amely selejtezési munka most már évről-évre rendszeresen visszatérő rmokafeladat lesz.
