7. Levéltárkezelői ismeretek. Oktatási segédanyag a tanfolyami hallgatók részére. Összeáll. Dóka Klára. Bp. 2001. MOL 223 p.

3. Államszervezet a második világháborútól a rendszerváltásig

A felsoroltak közül a mezőgazdasági termelőszövetkezetek voltak a legfontosabbak, melyek a tagok személyi és vagyoni társulásai alapján jöttek létre. Vállalatszerű gazdálkodást folytattak, a közös és háztáji gazdaságok összekapcsolásával, olykor kiegészítő ipari, építőipari, szolgáltató tevékenységgel. A takarékszövetkezetek, mint az állampolgárok önkéntes vagyoni társulásai, széles körben elterjedt pénzintézetekké váltak. Céljuk a lakosság megtakarított pénzének összegyűjtése és a pénzből a tagok hitelszükségleteinek kielégítése. A szövetkezeteket részben a minisztériumok, részben országos szövetkezeti társulások (például Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa) irányították. A két alapvető típuson kívül létrejöhettek állami és szövetkezeti irányítással működő közös vállalatok, és alapíthattak vállalatokat társadalmi szervezetek, egyesületek is. Irányítás szempontjából az állami vállalatok lehetnek: - minisztériumi irányításúak, - tröszti irányításúak, - tanácsi irányításúak. Az országos jelentőségű, nagyobb vállalatokat a minisztériumok irányították. Ilyenek voltak például a Csepel Vas- és Fémművek, a Dunai Vasmű stb. A trösztök több azonos, vagy összefüggő tevékenységet folytató vállalat vezetésére jöttek létre. A gazdasági munka ellenőrzése mellett joguk volt arra, hogy egyes vagyoni eszközöket a vállalatok között átcsoportosítsanak. Intézkedéseik eredménye gyakran az egészséges verseny kizárása, a rosszul működő egységek gazdaságtalan termelésének támogatása volt. A tanácsi felügyelet alá a kisebb, helyi igények kielégítését szolgáló vállalatok tartoztak. A vállalatokat, szövetkezeteket tevékenységük szerint a következő főbb csoportokra oszthattuk: - ipari vállalatok, - építőipari vállalatok, - mezőgazdasági vállalatok, - közlekedési vállalatok, - bel- és külkereskedelmi vállalatok. Az elmúlt időszak gazdálkodásában sajátos szerepet kapott az erősen központosított bankrendszer. A bankok és pénzintézetek feladata volt, hogy a gazdálkodó szervek és a lakosság részére különböző pénzügyi müveleteket végezzenek. A bankok közül kiemelt szerepet kapott a Magyar Nemzeti Bank, ahol kötelesek voltak