1. A magyar településhálózat területszervezési változásai 1945 és 1990 között. Adattár. Összeáll., bevez. Petrikné Vámos Ida. Bp. 1996. MOL 467 p.

Adattár - Járások

csatolták, Borsodszemere, Egerfarmos és Szihalom községeket a füzesabonyi járáshoz; Noszvaj, Novaj községeket az egri járáshoz osztották be. (5.201/4/JJ-1/1950. (L 29.) BM sz. r.-RK 1950. 4. sz.) -1950. június 1 - jével a ~-hoz osztották be a megszűnt mezőkeresztesi járás egyes községeit. Nagyközségei: Bogács, Borsodgeszt, Borsodivánka, Bükkábrány, Bükkzsérc, Cserépfalu, Egerlövő, Mezőkeresztes, Mezőkövesd, Mezőnagymihály, Mezőnyárád, Négyes, Sály, Szentistván, Szomolya, Tard (Cserépváralja kk.), Tiszavalk, Vatta; körjegyzőség: tibolddaróci (Kacs, Tibolddaróc). (144/1950. (V. 20.) MT sz. r. - MK RT 1950. 87. sz.) - 1973. január 1 -jével Mezőkövesd községet várossá szervezték. (1671972. NET sz. hat. - MK 1972. 96. sz.) - 1984. január l-jével a ~-t megszüntették, községeit Mezőkövesd város városkörnyéki községeivé nyüvánították. (23/1983. NET sz. hat. - MK 1983.61. sz.) MINDSZENTI JÁRÁS Csongrád vm. Nk.: Derekegyház, Kiskirályság, Mindszent, Nagymágocs, Szegvár - 1947. március l-jével Cserebökény néven szervezett községet a ~-hoz osztották be. (165.025/1946. ID72. BM sz. r.-RK 1947. 3. sz.) - 1948. áprüis 17-ével a ~-t megszüntették, községeit az újonnan szervezett központi járáshoz osztották be. (181.343/1948. BM sz. r.-RK 1948. 13. sz.) MISKOLCI JÁRÁS Borsod vm. 1946.1. l-jétől Borsod-Gömör vm. 1950. El. 16-ától Borsod-Abaúj-Zemplén m. Nk.: Alsózsolca, Belsőbőcs, Bükkaranyos, Diósgyőr, Felsőzsolca, Görömböly, Harsány, Hejőcsaba, Kisgyőr, Külsőbőcs, Ónod, Sajókeresztúr, Szirmabesenyő Kjg.: arnóti, bükkszentkereszti, hámori, nyékládházi, sajóbábonyi, sajóládi, sajóvámosi, szirmai - 1946. január l-jével Diósgyőr és Hejőcsaba községeket Miskolc várossal egyesítették. (4.330/1945. ME. sz. r. - MRT 1945. H. kötet, 548. o.) -1950. január 1 -jével a sajóládi körjegyzőséget megszüntették, községeit Ládpetri nagyközség néven egyesítették. (5.203-21-671949.1/8. BM sz. r.-RK 1949. 30. sz.) -1950. február 1 - jével Belsőbőcs és Külsőbőcs községeket „Bocs" néven egyesítették. (5.203-31-671949. H/8. BM sz. r. - MK HL 1950. 6. sz.) - 1950. június l-jével a szerencsi járás és a megszűnt sajószentpéteri járás egyes községeit a ~-hoz osztották be. Nagyközségei: Alsózsolca, Bocs, Bükkaranyos, Felsőzsolca, Gesztely (Hernádkak kk.), Görömböly, Harsány, Hernádnémeti, Kesznyéten, Kisgyőr, Ládpetri, Ónod, Sajókeresztúr, Sajószentpéter, Szirmabesenyő; körjegyzőségek: alacskai (Alacska, Berente), arnóti (Arnót, Sajópálfala), bükkszentkereszti (Bükkszentkereszt, Répáshuta), girincsi (Girincs, Kiscsecs, Köröm), hámori (Bükkszentlászló, Hámor), nyékládházi (Mályi, Nyékládháza), parasznyai (Kondó, Parasznya, Varbó), sajóbábonyi (Sajóbábony, Sajóecseg), sajóhídvégi (Berzék, Sajóhídvég), sajókápolnai (Radostyán, Sajókápolna, Sajólászlóf alva), sajóvámosi (Sajósenye, Sajóvámos), szirmai (Kistokaj, Szirma). (144/1950. (V. 20.) MT sz. r. - MK RT 1950. 87. sz.) - 1950. szeptember 6-ával Szirma, Görömböly és Hámor községeket Miskolc várossal egyesítették. (5.203-7/1950. (DL 6.) BM sz. r.-RK 1950. 22. sz.) - 1952. július l-jével Berente községet a ~-ból a putnoki járásba osztották be. (111.4-8/1952. H/7. BM sz. r. - BK 1952. 45. sz.) - 1958. február 15-ével Ládpetri néven történt községegyesítést megszűntették, "Sajólád" és "Sajópetri" néven önáüó községeket szerveztek. (4/1957. NET sz. hat. - MOL-XEK-A-2-f-412/1958.) - 1962. július l-jével a megszűnt szikszói járás községei közül Onga községet a ~-hoz osztották be. (9/1962. NET sz. hat. - MK 1962. 42. sz.) - 1981. december 31-ével Bükkszentlászló községet Miskolc várossal egyesítették. (12/1981. NET sz. hat. - MK 1981.58. sz.) - 1981. december 31-ével Alsózsolca, Felsőzsolca, Szirmabesenyő nagyközségeket, Kistokaj és Mályi községeket Miskolc megyei város városkörnyéki községeivé nyüvánították. (1/1981. (DL 26.) MT TH. sz. rek. - MK 1981. 58. sz.) - 1981. december 31-ével Muhi községet a mezőcsáti járásból a ~-hoz osztották be. (2/1981. (DL 26.) MT TH. sz. rek. - MK 1981. 58. sz.) - 1984. január l-jével a ~-t megszüntették, községeit Kazincbarcika és Miskolc városok városkörnyéki községeivé nyüvánították. (23/1983. NET sz. hat. - MK 1983. 61. sz.) MOHÁCSI JÁRÁS Baranya vm. Nk.: Dunaszekcső, Németbóly Kjg.: babarci, hercegtőttősi, hímesházi, kölkedi, lánycsóki, majsi, sombereki, versendi - 1950. áprüis 15-ével Németbóly község nevét „Boly" névre változtatták. (5.237-2-1/7/1950. H/5. BM sz. r.-RK 1950.10. sz.) -1950. június 1 -jén a ~ nagyközségei: Boly, Dunaszekcső; körjegyzőségek: babarci (Babarc, Liptód), hercegtőttősi (Borjád, Hercegtőttős), himesházi (Erdősmárok, Himesháza, Szűr), kölkedi (Bár, Hercegszabar, Kölked, Udvar), lánycsóki (Kisnyárád, Lánycsók), majsi (Majs, Nagynyárád), sombereki (Görcsönydoboka, Somberek), versendi (Szajk, Versend). (144/1950. (V. 20.) MT sz. r. - MK RT 1950. 87. sz.) - 1950. augusztus 15-vel Hercegtőttős község nevét „Tőttős" névre változtatták. (5.237/2-1/4/1950. H/5. BM sz. r.-RK 1950.19. sz.) -1950. december 1 -jével Hercegszabar község nevét „Székelyszabar" névre változtatták. (5.237-1/1/1671950. H/5. BM sz. r.-RK 1950. 28. sz.) - 1952. január l-jével szervezett Homorúd községet a ~hoz osztották be. (5.203-4-1/19/1951-VH73. BM sz. r. - MK HL 1952. 21. sz.)