1. A magyar településhálózat területszervezési változásai 1945 és 1990 között. Adattár. Összeáll., bevez. Petrikné Vámos Ida. Bp. 1996. MOL 467 p.

Adattár - Települések

TŐTTŐS kzs., Baranya m., mohácsi j. 1984.1. l-jétől Mohács v. 1991.1.1-jétől bólyi kjg. - 1950. augusztus 15-étől Hercegtőttős község nevét ~ névre változtatták. (5.237/2-1/4/1950. H/5. BM sz. r.-RK 1950. 19. sz.) - 1966. február l-jétől Boly KKT társközsége. (1/1966. NET sz. hat. - MK 1966. 5. sz.) TRIZS kk., Borsod vm., putnoki j„ ragályi kjg. 1946.1. l-jétől Borsod-Gömör vm. 1950. Hl. 16-ától Borsod-Abaúj-Zemplén m. 1961. XH. 31-étől edelényi j. 1984.1. l-jétől Kazincbarcika v. 1991.1. l-jétől ragályi kjg. - 1966. szeptember 30-ától Ragály KKT társközsége. (25/1966. NET sz. hat. - MK 1966. 56. sz.) TUNYOG kk., Szatmár vm., mátészalkai j., győrtelki kjg. 1946.1. l-jétől Szatmár-Bereg vm. 1948. VDT. l-jétől matolcsi kjg. 1950. m. 16-ától Szabolcs-Szatmár m. - 1950. április 15-ével - és Matolcs községeket „Tunyogmatolcs" néven egyesítették. (5.237-1-20/2/1950. H/5. BM sz. r.-RK 1950.9. sz.) TUNYOGMATOLCS nk., Szabolcs-Szatmár m., fehérgyarmati j. 1984.1. l-jétől Fehérgyarmat v. 1990. LX. 30-ától Szabolcs-Szatmár-Bereg m. - 1950. április 15-ével Tunyog és Matolcs községeket néven egyesítették; egyidejűleg nagyközséggé szervezték. (5.237-1-20/2/1950. H/5. BM sz. r.-RK 1950.9. sz.) TURA nk., Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., aszódi j. 1950. H. l-jétől Pestm. 1965. XH. 31-étől gödöüői j. 1984.1. l-jétől Gödöüő v. - 1970. áprüis l-jével nagyközségi tanáccsá nyüvánították. (60-5/1970. (TK 31. MT TH. sz. közi. - TK 1970. 31. sz.) TÚRISTVÁNDI kk., Szatmár vm., fehérgyarmati j., kömörői kjg. 1946.1. l-jétől Szatmár-Bereg vm. 1950. ffl. 16-ától Szabolcs-Szatmár m. 1984.1. l-jétől Fehérgyarmat v. 1990. LX. 30-ától Szabolcs-Szatmár-Bereg m. - 1970. július l-jétől Szatmárcseke KKT társközsége. (19/1970. NET sz. hat. - MK 1970. 41. sz.) TÚRKEVE mv., Jász-Nagykun-Szolnok vm. 1950. H. l-jétől Szolnok m. 1990. LX. 30-ától Jász-Nagykun-Szolnok m. - 1952. január l-jével járási jogú várossá szervezték. TÚRONY kk., Baranya vm., siklósi j., máriagyűdi kjg. 1977. IV. l-jétől pécsi j. 1978. XH. 31-étől siklósi j. 1984.1.1 -jétől Siklós v. 1991.1. 1-jkétől túronyi kjg. -1950. szeptember 8 -ával ~ néven és székheüyel, Csarnóta községgel községi közös tanácsot szerveztek. (5.203-8/1950. (LX. 8.) BM sz. r.-RK 1950.22. sz.) -1962. december 31 -étől a közös tanácsot Bisse községgel egészítették ki. (26/1962. NET sz. hat. - MK 1962. 92. sz.) -1977. áprüis 1 -jétől Szalánta KKT társközsége, a ~ székhelyű közös tanácsot egyidejűleg megszüntették. (5/1977. NET sz. hat. - MK 1977. 12. sz.) TÚRRICSE kk., Szatmár vm., fehérgyarmati j., kisnaményi kjg. 1946.1. l-jétől Szatmár-Bereg vm. 1949. LX. l-jétől csahold kjg. 1950. m. 16-ától Szabolcs-Szatmár m. 1984.1. l-jétől Fehérgyarmat v. 1990. LX. 30-ától Szabolcs-Szatmár-Bereg m. - 1970. július l-jétől Csaholc KKT társközsége. (19/1970. NET sz. hat. - MK 1970.41. sz.) TUZSÉR kk., Szabolcs vm., tiszai j., tuzséri kjg. 1950. m. 16-ától Szabolcs-Szatmár m. 1950. VI. l-jétől kisvárdai j. 1984.1. l-jétől Kisvárda v. 1990. LX. 30-ától Szabolcs-Szatmár-Bereg m. -1973. áprüis 15-ével ~ néven és székheüyel, Komoró községgel községi közös tanácsot szerveztek. (18/1972. NET sz. hat. - MK 1972.96. sz.) - 1990. január l-jével a közös tanácsot megszüntették, egyidejűleg ~-ben önáüó községi tanácsot szerveztek. (119/1989. (LX. 28.) NET sz. hat. - MK 1989.66. sz.) TŰRJE kk., Zala vm., zalaszentgróti j., türjei kjg. 1978. XH. 31-étől keszthelyi j. 1984.1. l-jétől Zalaszentgrót v. TÜSKESZENTPÉTER kk., Zala vm., zalaszentgróti j. - 1950. szeptember 8-ától Aranyod KKT társközsége. (5.203-8/1950. (LX. 8.) BM sz. r.-RK 1950.22. sz.) - 1962. december 31-ével - és Zalaszentgrót községeket „Zalaszentgrót" néven egyesítették. (27/1962. NET sz. hat. - MK 1962. 92. sz.) TÜSKEVÁR kk., Veszprém vm., devecseri j., tüskevári kjg. 1971. LX. 8-ától ajkai j. 1984.1. l-jétől Ajka v. 1991.1. l-jétől tüskevári kjg. - 1968. december 31-ével ~ néven és székheüyel, Apácatorna községgel községi közös tanácsot szerveztek. (35/1968. NET sz. hat. - MK 1968. 96. sz.)