Reisz T. Csaba: Történelem egy kattintásra? Klasszikus forráskiadás és/vagy levéltári adatbázisok. Századok, 152. (2018) 3. 685–694.
KÖZLEMÉNYEK - Nagy Levente: Kálvinista és/vagy katolikus unió. A reformáció helyzete az erdélyi románok közt a 17. század végén
623 Nagy Levente KÁLVINISTA ÉS/VAGY KATOLIKUS UNIÓ A reformáció helyzete az erdélyi románok közt a 17. század végén * A Magyar Királyság, valamint az Erdélyi Fejedelemség területén élő görög rítusú népek katolikus uniójára vonatkozó elképzelések Buda visszafoglalása után erősödtek fel újból. Ravasz Ferenc, a pécsi majd a nagybányai jezsuita rendház vezetője már 1687-ben megküldte Kollonichnak az unió kivitelezéséről összeállított tizenkét pontból, és az azokhoz fűzött kiegészítésekből álló tervezetét. Ravasz szerint csak az válhat a katolikus egyház tagjává, aki a püspök vagy annak megbízottja jelenlétében felesküszik a tridenti zsinat által elfogadott hitvallásra (professionem fidei secundum Concilii Tridentini). Ezt nemcsak a papoknak, hanem a híveknek is meg kell tenniük, ráadásul ezt a szertartást minden évben meg kell ismételni. Ravasz ezek után részletesen kifejtette, hogy miképpen valósítható meg az unió az egyházi szertartások és a mindennapi egyházi gyakorlat terén: a szertartásban csak a római pápát említsék, a többi pátriárkát ne; azokon a településeken ahol az unitusoknak nincs temploma, ne is építhessenek, hanem járjanak a római katolikus templomba; a görög és latin szertartású hívek tartsák ugyanakkor az ünnepeiket; a görög rítusú papok által mondott Miatyánkot és keresztelési szöveget át kell írni, és az azokban található hibákat ki kell javítani stb.1 Véghseő Tamás szerint Ravasz erőtejesen lati nizálni szerette volna a görög rítust, amivel még a római rítusú paptársai se mindig értettek egyet. Nemcsak Lippay György érsek jelentette ki 1652. augusztus 22-én a már egyesült rutén papokhoz írt levelében, hogy a görög szertartásokon semmit sem kíván változtatni; hanem Hevenesi Gábor (Leopold Kollonich gyóntatója) sem fogadta el Ravasznak a görög szertartás átalakítására vonatkozó elképzeléseit. 2 Így aztán nem vette figyelembe azokat Kollonich sem az Einrichtung des Königreichs Hungarn – vagy ahogyan a későbbi szakirodalomban elterjedt, Einrichtungswerk – * A tanulmány az NKFIH (OTKA) 111 871. sz. pályázat támogatásával készült. 1 Ravasz javaslatait kiadta Nicolaus Nilles: Symbolae ad illustrandam historiam ecclesiae orientalis in terris coronae S. Stephani II. Oeniponte [Insbruck] 1885. 780–786. Részletesen bemutatja és elemzi azokat Véghseő Tamás: Jezsuiták és görög katolikusok Északkelet-Magyarországon a 17. század második felében. In: Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon. Művelődéstörténeti konferencia a jezsuita rend sárospataki megtelepedésének 350. évfordulója alkalmából. Szerk. Szabó Irén. Sárospatak 2014. 217–220. 2 Lippay levelét lásd Véghseő Tamás: „...mint igaz egyházi ember...”. A történelmi Munkácsi Egyházmegye görög katolikus egyházának létrejötte és 17. századi fejlődése. Nyíregyháza 2011. 151. Hevenesi véleményét Ravasz tervezetéről lásd Nilles, N.: Symbolae i. m. 786. KÖZLEMÉNYEK
