Bakács István: Bevezetés a levéltári munka alapelveibe (Budapest, 1971) 143 p. KÉZIRAT
A magyarországi levéltárak története
tásra való törekvése /ti, hogy illusztráló iratanyag nélkül ma már nem lehet kiállítást rendezni/, ezt bizonyos fokig inőokolja is, s ezért szóbanforgó levéltári törvenyünk a nem ira ttári eredetű iratanyagra nézve as emiitett intézmények gyűjtési és őrzési jogát csorbítatlanul hagyja, csupán a levéltári iratok bejelentési kötelezettségét irja elő. A törvényerejű rendelet egyébként megkülönböztet általános és szaklevéltárakat: az általános levéltárak a Magyar '.rszágos levéltár és az Uj Magyar Központi evéltár i amelyek országos hatáskörű szervek iratait őrzik, s olyan iratokat, amelyek országos jellegűek -, valamint a tanássi jJ" /, levéltárak, amelyeknek gyűjtőterülete egy-egy megyeY KivéV**" -télképpen jelenleg két /Csongrád és Győr/ megyében van két levéltár: Szentesen és Szegeden, illetőleg Győrött és Sopronban, Működnek fióklevéltárak, amelyek a levéltár székhelyéül szolgáló helységen kivül létrehozott, a levéltári anyag meghatározott részeinek szervezeti egységei, igy Kő— „ szegen, Mak ón, \ Magyar ó váró tt és Sátoraljaújhelyen, ezek Ji Kf tri egy-egy megyei levéltár igazgatása alatt állanak. Működnek szaklevéltárak is: a Magyar Tudományos Akak, démia Levéltára, valamint a különböző vallásfelekezetek levéltárai, igy a katholikus egyház káptalani,\püspöki és szerzetesrendi, a református egyház zsinati és egyházkerü..' í, leti, az evangélikus egyház központi/és a görög-keleti szerb egyháznak/valamint amagyar zsidóságnak levéltárait. De a ^ MAV-nak, a SZOT-nak, az Eötvös Lorád Tudomány egy etemnek, a Magyar Nemzeti Banknak, a Csepeli- és a Lenin Kohászati Müveknek is vannak.levéltárai, amelyek ugyan hivatalosan \:\. r .w»~-^ nincsenek szaklevéltárakká minősitve, de már rendeltetésszerűen átveszik és őrzik a szakterületükön működő szervek
