MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

Balázs Péter: A magyar állami levéltárak 1965-ben. • 1966. [LK 1966/2. 356-371. p.]

362 Krónika Postaügyi Minisztérium (elnöki osztály) és a Belkereskedelmi Minisztérium (árúházi kereskedelmi igazgatóság, üzemélelmezési igazgatóság) irataiban végzett rendezést. A területi levéltárak közül a Fővárosi Levéltárban az I. osztály Buda levéltára vegyes sorozatait és limbusanyagát, a Budapesti Ugysézség elnöki és büntetőperes iratait és Budapesti Büntetőtörvény szék peres iratait, a II. osztály a főváros I. ügyosztályának felszabadulás utáni iratait, a VIII. és IX. ker. elöljáróság, az ipartestületek (fodrászok, szűcsök, letéti munkakönyvek), a nemzeti bizottságok, a budapesti hangversenyiroda, a térkép és tervtár, a III. osztály a főváros közüzemei (gázművek, vaspálya társaság, villamosvasút, földalatti vasút stb.), továbbá 214 kapitalistákon illetve szocialista vállalat anyagát rendezte. A Debreceni Állami Levéltár több felszabadulás előtti és utáni szakigazgatási (pénzügyigazgatóság, tanfelügyelőség, MÁV üzletvezetőség), a debreceni gazdasági akadémia, több gazdasági szerv (MÁV debreceni műhelyfőnökség, bútorgyár, bőrgyár, Arany Bika szálló, takarékpénztárak), a debreceni piarista rendház, a debreceni egyesületek és a megyei tanács V. B. osztályai iratait rendezte. Egerben a megyei árvaszéki és letéti iratokat és erdőgazdasági üzemterveket, az Eger városi mérnöki hivatal, az Államépítészeti Hivatal, öt ipartestület, az OSZH, az OTI, a közellátási hivatalok, valamint a teljes (megyei, járási, városi, községi) tanácsi anyagot rendezték. Győrött a városi levéltár 23 feudáliskori fondja ellenőrző rendezése mellett a tanintézetek, a helybeli akadémia, a főgimnázium, a zeneiskola, a. pannonhalmi gimnázium és a községi tanácsok iratai rendezését végezték el. A Gyulai Állami Levéltár által rendezett fondok közül a megyei képviselőválasztási névjegyzékek, Gyula város mérnöki hivatala iratai, több község kataszteri birtokívei, a jogszolgáltatási szervek (gyulai törvényszék, békési, gyomai és szeghalmi járásbíróság), a bankok (a Békés megyei Takarékpénztári Egyesület központja és fiókjai, a Békéscsabai Leszámítoló és Pénzváltó Bank, az Angol—Magyar Bank békéscsabai fiókja, az Első Gyulai Takarékpénztár), a felszabadulás utáni időből a Termelőszövetkezeti Tanács Békés megyei irodája, a Békés megyei Földmérési Igazgatóság, a Békés megyei Területi Egyeztető Bizottság iratai rendezését emelhetjük ki. Kaposvárott a községi hitelszövetkezetek és az OSZH, továbbá a varászlói uradalom iratai mellett rendezték a helytörténeti források regesztagyűjteményét és a fotógyűjteményt. Miskolcon Borsod megye erdészeti és építészeti bizottsága, az anyakönyvi UB. értesítések, Miskolc város polgármesteri hivatala és a nemzeti bizottságok iratait rendezték. Nyíregyházán felszámolták Szabolcs megye abszolutizmuskori limbusanyagát és elvégezték Szatmár megye közig, bizottsága, alispáni hivatala iratainak, Nyírbátor község feudáliskori anyagának, az államigazgatási iskola, Szabolcs és Szatmár megye szabadművelődési felügyelősége iratainak rendezését. A Pest és Nógrád megyei Állami Levéltárban rendezés alá vonták Pest megye levéltára Germanica anyagát, a provizoriumkori járási fondokat, három alispáni állag (kihágási, mezőgazdasági munkabizottsági és takarmány-bizottsági ügyek), az árvaszék (elnöki és általános), a tiszti főorvos, az állatorvos, a pomázi főszolgabírói hivatal iratait és az egyesületi alapszabályokat. A Nógrád megyei levéltárból a közgyűlési iratok 2 állagát, a Germanica fondot, a megye törvényszékének befejezett pereit, az abszolút- és provizórium kori iratokat rendezték. Említést érdemel még a Pestvidéki törvényszék és járásbíróság, Csepel község, a budafoki és cinkotai ipartestület és a szerzetesrendek iratainak, valamint begyűjtött tanácsi és V. B. jegyzőkönyveknek rendezése. Pécsett folytatódott a községek és a pécsváradi közalapítványi uradalom, sorra került az Eszterházy uradalom kisvaszari erdőhivatala és a kisvaszari erdőgondnokság iratainak, valamint a begyűjtött tanácsi és V. B. jegyzőkönyveknek rendezése. Sopronban a város levéltárának anyagából a tiszti főorvos, a lakáshivatal és az adóhivatal iratait rendezték. A levéltár jelentése községek (Bő, Csorna), szakigazgatási szervek (tanfelügyelőség, gazdasági felügyelőség, kerületi iparfeíügyelőség, a felszabadulás után szabadművelődési felügyelőség, közellátási felügyelőség, építésügyi igazgatóság, az elhagyott javak kormánybiztossága), tanintézetek (evang. tanítóképző, pedagógiai gimnázium) és gazdasági szervek (elsősorban bankiratok) rendezéséről is beszámol. Szegeden Csanád megyei közgyűlési, járási főszolgabírói (Battonya, Makó, Mezőkovácsháza), Szeged városi tanácsi, Makó városi rendőrkapitányi és községi (Deszk, Kiszombor, Földeák) iratokat rendeztek. Szekszárdon befejeződött a feudális- és abszolutizmuskori limbus felszámolása. A levéltár ezen túlmenően a megyei számvevőszék, több szakigazgatási szerv (erdőfelügyelőség, gazdasági felügyelőség, közellátási felügyelőség, rendőrkapitányság, beruházási igazgatóság) és a nemzeti bizottságok iratait rendezte. A Szentesi Állami Levéltár a csongrádi cs. kir. szolgabírói hivatal, a hódmezővásárhelyi és csongrádi számvevőség, a hódmezővásárhelyi és csongrádi adóhivatal, a csongrádi járásbíróság telekkönyvi hivatala, a csongrádi középiskolák, a pankotai és derekegyházi állami gazdaságok iratainak rendezését végezte el. A székesfehérváriak a Nobilitaria, a móri és a váli járási főjegyzői hivatal 1945 utáni iratai, a szakszervek (székesfehérvári erdőfelügyelőség, tankerületi főigazgatóság,