IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Horváth J. András (szerk.): Budapest Főváros Levéltára - A városkaputól az ügyfélkapuig (Budapest, 2013) - Oldalszámok - 29
MIKROFILMTAR A levéltár Mikrofilmtára több mint 27 ezer mikrofilmtekercset őriz, amely mintegy 15 millió felvételt tartalmaz. Az e-levéltár projekt keretében négy év alatt az összes mikrofilmtekercs digitalizálásra és publikálásra kerül. A mikrofilmek napjainkban is a legtöbbet kikért „irategyüttesnek” számítanak, mivel ezen a másolati formán adja ki a levéltár az egyházi és állami anyakönyveket, a különböző fondokhoz és állagokhoz tartozó segédleteket, mutatókönyveket is. Az e-levéltár projekt során beszerzett mikrofilmszkenner segítségével naponta átlagosan 20-25 mikrofilmtekercset tudnak feldolgozni a munkatársak, ami 13-16 ezei' digitalizált felvétel előállítását jelenti. A tömeges digitalizálás keretében történő munka során évente mintegy 3 millió felvétellel bővül a levéltár állománya. A mikrofilmszkennerrel egy év alatt ötször-hatszor több digitalizálást lehet elvégezni, mint egy hagyományos lapvagy könyvszkenncrrcl. A tartós megőrzés és felhasználás követelményeinek megfelelően a képi anyag 300 dpi felbontással, JPG formátumban kerül mentésre. A digitalizálást követően a levéltél’ a kutatóteremben és a későbbiek folyamán webes felületeken teszi elérhetővé a kutatók, érdeklődők számára az elkészült állományokat. FOTOTAR & adatbázis! Fotótári gyűjteményünk alapvető célja Budapest arculatváltozásának követése és dokumentálása. A 34 000 fekete-fehér felvételből és filmnegatívból, valamint 1600 digitális felvételből álló városfotó sorozat 1990-től 2002-ig követi nyomon a főváros kerületeinek változását, s archiválja a lebontásra ítélt épületeket. Jelentős értéket képviselnek a Városrendezési Főosztálytól átvett fotók is, amelyek az 1960-as évek Budapestjét dokumentálják. Az 1940-es évek első felében, valamint az 1950-60-as években a Csepel Művekről készült képek több oldalról közelítik meg részben a Weiss Manfréd Művek, részben pedig a Csepel Vas- és Fémművek dolgozóinak életét és körülményeit, valamint a Csepel Művek termékeit mutatják be. Klösz György fotográfus 1873 és 1913 között készült felvételei a régi Budapest jelentős köz- és magánépületeit, utcáit, tereit, parkjait, valamint a Nagy-Magyarország területén lévő kastélyokat tárják elénk. A régi Budapestről szól Gyökér István képeslapgyűjteménye is. Az 1880 és az 1960 közötti képeslapok az egykori Nagy-Budapest kevésbé ismert helyszíneire is elkalauzolja az érdeklődőt. A 9354 képeslap mikrofilmmásolaton kutatható. A budapesti képeslapok jórészt ajándékozás révén kerültek a levéltárba, s szintén a főváros egykori képét örökítik meg; az 1300 darabból álló gyűjtemény digitálisan kutatható, melyet adatbázis egészít ki. A magánszemélyektől vásárolt vagy ajándékba kapott fotók 29
